Teljesen elkeverte a kávéban a cukrot, majd szájához emelte a csészét, s ivott egy kortyot, miközben a vele szembe ülő férfi szemeibe nézett. Kékeszöld, hideg szemeiből különös kegyetlenséget vélt kiolvasni, s kissé beleborzongott a tudatba, hogy egy gátlástalan fickóval készít interjút. A csészét visszarakva lesimította fekete miniszoknyáját harisnyájára, mialatt feltette a következő kérdést.

- Mennyit kereshetnék?

- Az attól függ, mit vállalsz be. Ha csak táncolsz, néha egy-két vendéggel kavarsz, ezer eurót. Ha elmész a vendégekkel, és nem vagy finnyás, ennek akár a kétszeresét is.

Szilvi megnyalta szája szélét, majd ajkát beharapva egy pillanat erejéig oldalra sandított, ahol egy másik asztalnál férje ült, titokban videó- és hangfelvételt készítve az interjúról. Anonim tényfeltáró riportokon sokat dolgoztak már együtt, ám ez most különleges volt; a férj kissé veszélyben érezte feleségét, legalábbis furcsa volt látnia, amint egy pénzéhes, vadidegen férfi vizslatja őt, miközben arról beszélgetnek, hogy ha futtatná, miket kellene csinálnia.

- Szállást tudna biztosítani?

- Gondoskodom róla. Meglenne mindened. Étel, ital. Amit csak akarsz – mondta az ötven év körüli férfi, mialatt sokatmondóan stírölte a nő dekoltázsát.

- Szeretnék többet megtudni a dologról. Milyen feltételek mellett kellene dolgoznom, pontosan milyenek a körülmények…?

- Mesélek még neked szívesen.

Szilvi egy mosollyal jelezte a férfi készsége feletti örömét, mígnem az interjúalany így folytatta:

- De nem itt. Elmegyünk egy nyugodtabb helyre.

A riporternő egy percig sem tudta leplezni nyugtalanságát; ijedt tekintete azonnal elárulta őt. Legszívesebben férje felé fordult volna, ám tudta jól, ezt nem teheti meg. Mindjárt elárulná az akciót. Ehelyett titkolni próbálva idegességét, ujjait újra a csésze köre fonta, majd szájához emelve a keserű italt, kihörpintette tartalmát, végül nagyot nyelve maga elé bámult, mígnem kis szünet után felnézett a férfira, s magabiztosnak álcázott tekintettel így szólt:

- Rendben van.

Szilvi férje úgy érezte, ereiben meghűl a vér, miközben felesége és az interjúalany felállt az asztaltól, s felvették kabátjukat. Két választási lehetősége volt: vagy marad, nem mozdul, s hagyja, hogy felesége elmenjen a lányokat futtató férfival, vagy közbeszól, leállítva ezzel a befejezetlen interjút, talán veszélybe sodorva magát és Szilvit is cselekedetével. Nem tudta, mitévő legyen, ám miközben habozott, másodpercek alatt eltűnt szemei elől a felesége a faszival, s mialatt a kávézó ablakán keresztül figyelte, ahogy a strici udvariasan kinyitja az anyósülés felőli ajtót feleségének, majd Szilvi beszáll a fekete Mercedesbe, csak bízhatott benne, hogy felesége tud vigyázni magára, és nem történik semmi baja. Ujjával idegesen dobolt az asztalon, mialatt a sedan eltűnt a szemei elől.

- Hová megyünk? – tette fel a kérdést az autóban Szilvi.

- Majd meglátod – válaszolta a férfi, miközben telefonján egy számot tárcsázott, majd a mobilt a füléhez nyomva csak ennyit mondott valakinek: - Gyertek légyszíves.

Szilvi szíve hevesen vert, s már kezdte bánni, hogy belement a játékba. De azt is tudta jól, hogy egy jó riport elkészítése nagyon sokat számíthat szakmájában, nemcsak díjat nyerhet vele, hanem szakmai elismerést is, ami határozott előrelépést jelenthet a ranglétrán. Bevállalta a kockázatot, hogy mélyebbre áshasson az ügyben.

Egy egyszerű társasház előtt álltak meg, szó sem volt a nő fejében elképzelt fényűző palotáról. Valószínűleg ebben az épületben csak a férfi irodája volt, ő maga nem itt lakott. Szilvi habozva szállt ki a járműből, ám végül követte a férfit a bejárati ajtóig, ami kóddal nyílt, s anélkül, hogy egy szót is szóltak volna egymáshoz, felmentek a lépcsőn a harmadik emeletre.

Járólappal borított előtérbe tessékelte be a nőt maga előtt a férfi, Szilvi pedig tétovázva, de belépett a lakásba. Interjúalanya nem zárta be maguk mögött az ajtót, csupán becsukta azt, ami könnyebbséggel töltötte el Szilvit. Nagyot sóhajtott, miközben az előtérből egy világos irodába vezették, ahol egy bőrkanapé foglalt helyett, s a férfi ülőhellyel kínálta a nőt. Az leült, táskáját maga mellé téve.

- Kérsz valamit inni?

- Egy pohár vizet, köszönöm.

Mialatt a férfi visszatért az itallal, s letette volna azt a riporternő elé, Szilvi körbenézett. Az ablakon besütő téli nap kissé felmelegítette őt. Az irodában vele szemben kis dohányzóasztal, egy bőrfotel, amögött dolgozóasztal irodai székkel. Egészen minimális stílusú. Konyhaszerű helyiségből tért vissza a férfi, Szilvi pedig belekortyolt vizébe. Egy pillanatra az is keresztülszaladt agyán, mi van, ha altatót tett italába interjúalanya, majd gyorsan el is hessegette magától ezt a gondolatot, s próbált a munkájára koncentrálni.

- Na – ült le a férfi Szilvivel szemben a bőrfotelba. – Akkor beszéljünk a részletekről.

A nő egy aprót bólintott, s lesütött szemmel szólalt meg:

- Mit értett azalatt, hogy ha nem vagyok finnyás…?

- Ha tudsz és szeretsz is szopni. Mélytorkozol, lenyeled. Benne vagy a kényszerfranciában. Viseled, ha keményen szopatnak. Mehet az anál is. Nem kényeskedsz, durván baszhatnak. Nagy méretet is bevállalsz. Idős vagy kövér vendéggel is kefélsz, akár többel is egyszerre.

Szilvi újra megnyalta szája szélét, majd beharapva ajkait keresztbe tette lábát. A férfi figyelte a nő combján felhúzódó szoknyát, majd merőn a szemeibe nézett.

- Értem – válaszolta halkan a riporternő.

- Szóval…?

Szilvin ijedtség lett úrrá. Úgy érezte, szíve mindjárt kiugrik a helyéről. Már semmi mást nem akart, csak menekülni ebből a szituációból. Émelygett és szédült. Riadt tekintettel szólt a férfihoz:

- Ki kell mennem a mosdóba.

- A kiskonyha mellett – biccentett fejével a strici, utat mutatva a riporternőnek, aki felállva a kanapéról, legyűrte szoknyáját, majd remegve, sietve indult el a mosdó felé.

Amint beért a fülkébe, magára zárta az ajtót, s próbált a légzésére koncentrálni. A csapot megengedve hideg vízzel locsolta meg arcát, majd a tükörbe nézve próbált lelket önteni magába, önbizalomteljes szólásokat mantrázva.

Ekkor hallotta, hogy nyílik az ajtó, s azt is, hogy kulcsra zárják azt. Három férfihangot tudott elkülöníteni, ebből az egyik az interjúalanyáé volt. Az önbizalmat sugárzó szólamokat gyorsan kiverte a fejéből; újra rettegés lépett a helyébe, s a tükörben csupán ijedt tekintetét látta. Nincs kiút: előbb-utóbb ki kell lépnie a helyiségből, és ki kell állnia magáért. Megköszönni az eddigieket, és határozottan elköszönni a férfi(ak)tól. Bátorságot próbálva önteni magába nyúlt a kilincshez, s lenyomva azt, kilépett az ajtón. 

Mintha még mindig kissé szédült volna, ahogy visszaért a nagyobb, napfény-áztatta helyiségbe. Két nagydarab férfi állt vele szemben, mellettük interjúalanya. Kidobó-méretű hímek voltak, olyanok, akikkel nem szívesen vetekszik az ember.

- Nekem most mennem kell. Ne haragudjon – lépett a kanapé felé a nő, ám nem sikerült utat törnie magának a férfiak között, elállták az útját.

Egy darabig csak szótlanul bámulták Szilvit, amint megdöbbenve vette észre, hogy nincs a kanapén a táskája, majd mikor a nő már teljesen tanácstalanná vált, s tudatosult benne, hogy valamelyik férfi vette el, feléjük fordult.

- Keres valamit? – kérdezte vigyorogva a riporternő alanya, hirtelenjében magázó formára váltva.

- Kérem vissza a táskámat – mondta félszegen Szilvi.

- Azt mondta a telefonban, érdekli az állás.

- Már meggondoltam magam – reagált a nő, miközben melle zihált, s idegesen tekintgetett hol az egyik, hol a másik férfira.

- Nálunk van minden személyes irata. Tudjuk, hol lakik. És abban a néhány percben, amíg odakint volt a mosdóban, az is kiderült, mi a foglalkozása. És nagyon nem szeretem, ha át akarnak verni. Megbíztam magában. Sunyi módon hazudott… Interjút akart készíteni velem, kiszedni belőlem a válaszokat alattomos módon, igaz? – mondta a férfi, az utolsó szavakra helyezve a hangsúlyt.

- Nem… - tagadta a nő remegő hangon a tagadhatatlant. – Én… jóváteszem. Vegyék ki az összes pénzemet, a kártyám is az önöké lehet!

A férfi hangosan felnevetett.

- Nem érdekel a pénze. Fogalmazzunk úgy, hogy nem szorulok rá a filléreire. Sokkal inkább más érdekel… - jártatta végig tekintetét a férfi Szilvi harisnyás lábain.

Egy kis ideig senki nem szólt egymáshoz. A csendben csak a nő zaklatott zihálását lehetett hallani. Szemben állt interjúalanyával, aki így folytatta:

- Tudja, először mindig én szoktam kipróbálni a jelentkezőket. Jó érzékem van hozzá, hogy kiderítsem, ki az, aki beválik majd a szakmában, és ki az, aki nem.

- Mit akar? – kérdezte dühösen, sírva a nő. Arcán könnycsepp gördült végig, miközben esdeklően nézett a férfi szemeibe.

A férfi lassan, kényelmesen elhelyezkedett a bőrfotelban, míg a két hústorony közrefogta a nőt.

- Jöjjön közelebb… és térdeljen le.

Szilvi lassan ingatni kezdte a fejét.

- Könyörgöm… nem fogom senkinek megmutatni az interjút. Elfelejtem azt is, hogy találkoztam magával.

- Én pedig gondoskodom róla, hogy soha ne felejtse el – jelentette ki a férfi, miközben kíméletlenségről árulkodó tekintetével a nő arcába bámult.

- Ne… - kérlelte síró hangon a férfit a nő, ám az hajthatatlannak bizonyult.

Szilvi felmérve a helyzetét, rápillantva a mellette álló, kényszerítő erejű férfiakra, s a hajthatatlannak tűnő stricire vele szemben, s úgy érezte, mindjárt elhányja magát. Idegessége egyre nőtt, már alig bírta elviselni a benne dúló feszültséget.

Lassan, remegve lépett előre, s tekintett le a férfi öltönynadrágban duzzadó férfiasságára. Férje jutott eszébe, akinek most fogalma sincs arról, ő hol van, és mi történik vele. Nem kellett volna eljönnie ide.

Görcsösen zokogva lépett még egyet előre, teljesen közel kerülve a férfihoz.

- Hadd menjek el. Nem fogom senkinek se elmondani, vagy közzétenni… - tett egy utolsó próbálkozást Szilvi, ám a férfi nadrágjához nyúlt és kigombolta azt, majd lehúzta sliccét, jelezve ezzel, hogy esélye sincs annak, hogy meggondolná magát.

Szilvinek az suhant át az agyán, vajon hány nő szophatta már le a strici faszát, mialatt lassan, könnyeket hullajtva térdre ereszkedett a férfi előtt, aki elégedett arccal tekintett le a nőre. Lehúzta nadrágját és alsónadrágját, s visszadőlt a fotelban. Szilvi az előtte lévő petyhüdt, szőrös, átlagos vagy annál inkább kisebb péniszre meredt, szipogva.

- Kényeztess – váltott át újra tegezésbe a férfi.

A nő nagyon lassan indult meg fejével a hímvessző felé, ám mikor ajkait remegve a falloszhoz kezdte közelíteni, a két nagydarab fickó helyet foglalt a bőrkanapén, s onnan kezdték figyelni az eseményeket.

Szilvi lejjebb irányozta fejét, s nyelvét kinyújtva a férfi érdes heréihez ért; lehunyt szemmel, még mindig remegve az idegtől kezdte nyalogatni azt, s ahogy nyelve a szőrös golyókat simogatta, magába szívva a férfi illatát, úgy érezte, mindjárt kidobja a taccsot.

A pocakos strici sóhajtva élvezkedett, amint a riporternő nyelvével kényeztette őt. Szilvi ezzel akart tudattalanul is időt nyerni azelőtt, hogy szájába fasz kerülne. Egyre gyorsabban, dühösen nyalogatta Szilvi a férfi heréit, aki szenvedélyességnek és mindent beleadásnak is ítélhette a vad nyelvcsapásokat. Mialatt a nő beszopkodta a férfi golyóit, a pocakos férfi száját újabb sóhaj hagyta el, miközben letekintett a gyönyörű riporternőre.

Szilvi szép arcát meglátva begerjedt, és ráparancsolt:

- Nyald végig a farkam.

A nő könnyei kezdtek eltűnni; ahogy feladatot kapott, arra koncentrált, bármennyire is muszájból, már csak az elvégzendő munka lebegett szemei előtt. Kinyújtott nyelvvel, kétségbeesett és egyben dühös tekintettel nézett a férfi szemeibe, miközben végigsiklott a strici immár merevvé vált farkán. S ahogy a pénisz végéhez ért, döntenie kellett; bekapja a rudat, vagy tovább folytatja a nyelvelést.

Riportalanya segített neki dönteni: egy gyors mozdulattal rányomta fejét kemény farkára, Szilvi pedig még mindig hányingerrel küszködve, fuldokolva nyelte be a brét, kétségbeesetten hümmögve és öklendezve adva jelt arról, mennyire véli gusztustalannak az aktust.

A férfi erre azonnal felengedte a lány fejét, s csalódottan tekintett le rá, majd egy hatalmas pofont kevert le neki, ami Szilvit meglepetésként érte, s mialatt a strici újra megragadta a fejét, a nő tudta, mi következik, így nagy levegőt véve hagyta, hogy a férfi újból lenyomja fejét péniszére, s ajkai közét kitöltse faszával, tövig nyelve a hímvesszőt. Ezúttal nem engedte fel a nő fejét a faszi; fel-le nyomta Szilvi fejét, arra kényszerítve őt, hogy fel-le járjon ajkával a rúdján, a nő pedig a pofon után engedelmesebbé vált; hagyta.

- Ne fogazz, ribanc!

Az utasításra a nő vöröslő arccal, megalázva érezve magát, de teljesítve a parancsot próbálta nyelvét alsó fogsorára helyezni, s még nagyobbra nyitni állkapcsát.

- Ez az. Tudod te, hogy kell – szopatta tovább a riporternőt a férfi, miközben makkja Szilvi torkának mélyén járt.

Szilvi kezei eddig teste mellett nyugodtak, most leeresztett karjait felemelte, s a férfi combjára helyezte azokat, erősen megmarkolta őket, jelezve: szeretné, hogy engedje fel a fejét. A strici ehelyett kíméletlenül szopatta tovább a nőt, s miközben kúrta a torkát, állatias morgásokat hallatva odaszólt nagydarab beosztottjainak:

- Nem is rossz a kiscsaj.

A harmincas nő ennek hallatára attól tartott, hogy a „testőrök” is kedvet kapnak ahhoz, hogy megszopassák, s rémülten engedte torkára a faszt. Már szinte minden mást elcsendesített fejében, csupán azt érezte, hogy a férfi farka ordít benne, elfoglalja minden zugát, kiveszejt belőle mindent, ami család és munka. Csak ő van, és térdel; és őt szopatják, mint egy kurvát.

A férfi még mindig nem akarta felengedni a fejét, Szilvi pedig egyre inkább úgy érezte, lassan megfullad. Ezután a strici gyors szopatásról ütemes, lassabb, de még mindig durva mélytorkoztatásra váltott; másodpercenként teljesen be kellett vennie a nőnek a férfi faszát, majd újra teljesen kiengedni a szájából, így rövid levegővételre adott lehetőséget Szilvinek.

Ahogy a bőr ajkaihoz ért, végigsiklott nyelvén, a makk pedig szájpadlását böködte, s így ment ez hosszú percekig, a riporternő immár nyelvét alsó fogsorára helyezve, száját nagyra nyitva fogadta magába a rövid, ám annál inkább tömzsi hímvesszőt. Már azt is kezdte megszokni, ahogy a férfi fanszőrzete vágja a felső ajka és az orra közti területet, s ekkor tudatosult benne, milyen mélyinterjút is készített; most tényleg átérezheti, milyen prostituáltnak lenni, mennyire kiszolgáltatott lehet a helyzetük. Beleélheti magát a szerepükbe, s ezáltal jobban megismerheti sorsukat, tapasztalatot szerezve. Persze nem ez volt a célja.

A megszokás azonban nagy úr; s mikor a férfi végül elengedte a fejét, Szilvi magától folytatta a strici orális kielégítését; szájába véve a makkot, szopkodni kezdte, míg egyik kezével verte a férfi farkát. Azt is szerette volna elérni, hogy riportalanya minél előbb elélvezzen, s ezzel véget vethessen az „interjúnak”. Ezután a férfi szemeibe nézve visszatért a kezdőponthoz, s újra a heréket kezdte el nyalogatni és szopkodni, a strici pedig hátradőlve élvezte, ahogy a nő kényezteti őt, kezével tovább verve faszát.

Majd Szilvi újra szájába vette a hímvesszőt, ezúttal mindent beleadva, tövig benyelve a faszt újra és újra, s miközben ajkaival szorongatta a péniszt, a férfi szemeibe nézett, mialatt arcáról kezdett eltűnni a pír. A strici ezt észrevette, s öntelten jegyezte meg:

- Ez az. Jó kislány.

A riporternő arcának gyönyörű látványa, a kéjrúdján fel-alá járó ajkak és a magát megadó nő gondolata megtették a hatását: a strici élvezett, s Szilvi fejét lenntartva a nő torkára lövellte ondóját, aki hümmögve fogadta magába a férfi nedveit, ami négy-öt adagban tört elő, s szájába spriccelve azt, nyelésre is kényszerítette a nőt.

Ahogy a férfi kihúzta a nő torkáról faszát, egyben hátra is lökte durván Szilvi fejét, aki térdelő helyzetből így ülőhelyzetbe került, s egyelőre kábán és értetlenül bámult a nadrágját felhúzó férfira, aki már rá sem nézett, meg sem csodálta a spermától összeragadt ajkú riporternőt.

- Részben bizonyítottad csak, hogy nem vagy finnyás – hallgatta pihegve, a földön ülve a nő a férfi monológját. – De a neheze még hátra van. Nekem dolgom van. A fiúk majd vigyáznak rád.

Szilvi szemei elkerekedtek. Azonnal rájött, mire is akar utalni a férfi, s megszáradt könnyei mögül figyelte, amint a strici megindul az ajtó felé, a két nagydarab férfi pedig vigyorogva elindul az irányába.

Szilvi első gondolata az volt, hogy valószínűleg mindkét férfi full merev már attól, amit láthattak, s most nagyon keményen el fogják őt intézni, mialatt kétségbeesetten bámult az ajtón kilépő interjúalanya után.

Kívülről kattant a zár, majd néhány tompa puffanást s a lány apró sikolyait hallva a strici elégedetten indult el lefelé a lépcsőn.

Az egyik copfos, nagydarab férfi először megragadta a nő haját, majd négykézlábra kényszerítve felhúzta miniszoknyáját s egy pillanat alatt letépte róla bugyiját. Ezután egy hatalmasat csapott a nő seggére, így Szilvinek ideje sem volt reagálni a vad férfi tetteire. Megmarkolta feszes farpofáit, majd lehúzva sliccét mögé térdelt. Közben a másik férfi leült a nő elé, s elkezdte kiszíjazni farkától duzzadó világoskék farmerét. Amíg elővette farkát, a mögötte lévő férfi gumit görgetett a farkára, majd ráköpött kezére, s kissé benyálazta a nő punciját. Meglepődve vette észre, hogy nedves.

Egy másodperc törtrésze alatt történt mindez; ahogy Szilvi az idegen kezét megérezte szeméremajkain, mintha nem is a saját teste lett volna. Csak azt vette észre, hogy ütemesen basszák, miközben az előtte ülő férfi felfedi előtte hatalmas, duzzadó farkát, s fejét rányomva durván kúrni kezdi a torkát. Teljesen védtelenné vált. Azt tettek vele, amit csak akartak. Tudta, hogy át fog menni a teszten.

Tamás büszke volt feleségére. A szőke, nagy mellű bombázóval huszadik házassági évfordulójukat ünnepelték, s a nem akármilyen alkalomra nem akármilyen szállással lepte meg kedvesét; Ausztráliába, a vadonba foglalt szállást, egy Tazmánia kellős közepén lévő hatalmas villába. A szerelmi fészek egy modern építésű, kétemeletes ház volt, nagy üvegablakokkal és merész építészeti megoldásokkal.

A hegyek övezte nyugalmat az épület előtti jacuzzi mellett a kényelmes, tágas terek biztosították, megfelelően berendezve és minden jóval ellátva. Tökéletes hely egy egyhetes kikapcsolódásra, melyet Tamás és Anikó együtt szerettek volna tölteni.

Tamás az ötvenes éveiben járt, Anikó pedig negyvennégy éves volt, de még mindig jól tartotta magát korához képest. Bár néhány kilót már felszedett, még mindig szexin feszített férje mellett a szabadtéri jacuzziban.

A táj adta nyugalom kárpótolta őket az elmúlt hetek fáradalmaiért; Tamás dolgos üzletember volt, s alig várta, hogy tagjait kinyújtóztathassa párja mellett. Mosolyogva koccintottak a pohár pezsgővel kezükben, Anikó tökéletes, fehér fogsorát férjére villantotta. Egyrészes, fehér fürdőruhát viselt, melyből kidomborodtak íves idomai. Lassan közeledtek ajkaik egymáshoz, mígnem egy hosszú, szenvedélyes csókban forrtak össze.

Újra rávigyorogtak egymásra, miközben Tamás megszólalt, letéve a pezsgőspoharat.

- Van egy meglepetésem.

A háta mögül előhalászott kis dobozka láttára Anikó szeme felcsillant, s mikor Tamás felnyitotta azt, a nő pedig megpillantotta benne a gyémántgyűrűt, elállt a lélegzete.

- Ez gyönyörű – nyögte ki végül, majd átkarolta kedvesét, s újra hosszan csókolni kezdte. Tamás megmarkolta felesége nagy, kerek seggét, Anikó pedig a csók után letette a poharat a pezsgőfürdő szélére, majd kezével kutakodni kezdett a férfi combjai között, miközben tüzesen tekintett férje szemébe.

A férj felsóhajtott, fejét pedig hátrabillentette, amint felesége fürdőnadrágjába benyúlva megragadta péniszét, s lassan simogatni kezdte. Anikó érezte, amint keményedik szorításában, s mosolyogva figyelte, ahogy férje lehunyja szemeit. Kezével tovább kényeztette a nő a férfit, megvárva, hogy teljesen megmerevedjen férje fallosza, majd a férfi felnyögött, miközben felesége feje eltűnt a víz alatt a pezsgőfürdőben.

Úgy szopott, ahogy csak egy tapasztalt, negyvenes éveiben járó nő tud. A legnagyobb kéjjel és odaadással vetette rá magát férje átlagosnál kisebb farkára, s miközben a víz alatt cumizta őt, simogatta Tamás belső combját, vörös körmeivel néha-néha játékosan beléjük vájva.

Anikó tudta, mi a jó házasság titka, s gyakran részesítette orális örömökben párját, ami Tamásról már kevésbé volt elmondható. A nő ütemesen dolgozott férje dákóján, majd felemelte fejét a vízből, s szőke haját hátrafésülve újból lebukott a férj péniszére.

Meg kellett köszönnie az ajándékot, s magát az utat is. Amellett, hogy teste mindig férje rendelkezésére állt, úgy gondolta, ez a kis plusz öröm most kijár neki. Elvégre ő fizetett mindent, eltartotta őt, s húszéves házassági évfordulójuk alkalmával is elhozta ide.

Tamás figyelte, mint himbálóznak felesége nagy mellei a víz alatt, és megkívánta őt. Felállította párját, majd félrehúzva fürdőruháját belenyalt Anikó puncijába, néhányszor megszívta ajkait, szopogatta őket, majd nyelve hegyével mélyen behatolt felesége vaginájába. Érezte, hogy Anikó benedvesedett farka szopásától, így tovább nem dolgozott nyelvével, csak merev farkát igazította felesége alá, aki ráereszkedett hímvesszőjére, s egy nyögés keretében beleült, miközben előtte egy hatalmas hegy tornyosult, és egy előtte terpeszkedő tó is a látvány részeként gyönyörködtette az asszonyt.

Lassan, fel-le mozgott férje rúdján. Vigyáznia kellett, hiszen kisebb mérete miatt nagyon könnyen kicsusszant belőle férje pénisze, ezért csak megfontoltan lovagolt. Kisebb, rövidebb nyögések hagyták el ajkait, mialatt fokozni kezdte a tempót. Férje megragadta csípőjét, majd egyszercsak felordított.

Ilyen korán? – gondolta magában a nő, miközben érezte, amint Tamás telelövelli punciját friss, meleg ondójával.

A feleség még kicsit incselkedett, néhány csípőmozdulatot végzett körkörösen, majd felállva kiengedte magából férje petyhüdt péniszét. Újra megmártózott a vízben egész testével, s ahogy letérdelt férje elé, néhány csókott nyomott Tamás vízből kilógó farka hegyére, amit a férfi nagy sóhajokkal fogadott, Anikó pedig vigyorogva figyelte kedvese reakcióját.

Este egy pohár bor kíséretében ültek az emeleti lakosztály franciaágyán, úgy beszélgettek. Ennél tökéletesebbet el sem tudtak volna képzelni. Csak ők ketten, a természet körülöleli őket, s mindenük megvan a ház körül és a házban is, ami csak egy hétre szükséges. Élelem, víz, italok, légkondi. A vörösbort kortyolgatva Anikó megfogta férje kezét, miközben Tamás átölelte őt, s egy csókot nyomott homlokára.

A spotfények romantikussá varázsolták az épület belterét is, a faszerkezet pedig kellő otthonosságot érzékeltetett a párral. A hatalmas üvegablakok sem zavarták őket, hiszen tudták; a környéken senki nem jár, a főút is jó pár kilométerrel arrébb található tőlük.

A kéz, mely másnap reggel Anikó szájára tapadt, egy idegené volt. A nő kétségbeesett tekintete először férjére vetült, miközben lehúzták róla a takarót. Két támadó kezében pisztoly, egy harmadik kezében kés volt. Tamást megfordították és hátrakötözték kezeit, szájára szigetelőszalagot erősítettek, majd Anikóval is ugyanígy cselekedtek, végül bokáikat is összekötözték.

Tamás szemei könnybe lábadtak, miközben párját figyelte, amint tompán sikoltozik a férfi ujjai, majd a szigetelőszalag mögül. Körbenézett, s három férfit látott maga körül, de még a földszinten is lehettek, hiszen csörömpölés hallatszott lentről.

- A faszi cucca megvan. Pénztől, bankkártyástól – mondta az egyik maszkos férfi.

- Nézd meg a nő táskáját is – válaszolt neki egy másik, mind közül a legmagasabb. – Hát ez…? – tekintett le a nyitott tokra a férfi, ami az éjjeliszekrényen hevert. Kezébe vette a gyémántgyűrűt, majd megvizslatta. – Nem semmi. Húzzátok le a nőről is.

Az egyik férfi azonnal Anikóhoz lépett, s az hiába próbált tiltakozni, a támadó lerángatta ujjáról jeggyűrűjét. A férfival ugyanezt már megtették.

Tamás felesége fekete melltartóban és egy fekete bugyiban pihegett az ágyon. Egymásra néztek. Csak a pénzt akarják, ugye? - gondolta magában a nő, miközben körülöttük feldúltak mindent a betörők.

Miután alaposan felkutatták a nyaralófészket, s az alsó szintet is kiürítették, az öt támadó a pár ágya körül gyülekezett.

- Megvan minden – jelentette ki egyikük.

 A legmagasabb férfi, aki a banda vezérének tűnt, vizslatni kezdte a nő formás hátsóját, s csak néhány másodperc múlva reagált.

- Adjunk egy leckét ezeknek a gazdag majmoknak.

- Mire gondolsz? – kérdezte valamelyikük, de mindenki értetlenül nézett a férfira.

- Mutassuk meg nekik, hogy meg kellene osztaniuk, amijük van – jelentette ki, miközben szemeit még mindig a nő testén legeltette. Eltette fegyverét, majd a megkötözött nőhöz lépett.

Tamás elkerekedett szemekkel figyelte a férfit, de Anikó szemei is nagyra nyíltak.

- Sikoltozhatsz is, senki nem fog hallani – mondta a férfi, miközben elkezdte kicsatolni övét.

A nő sikításai - bár mindent beleadott, úgy próbálkozott -, még így is nagyon tompák maradtak; elnyomta őket a szájára tapasztott szigetelőszalag. Megkötözve vergődött az ágyon, miközben a mögötte lévő betörő lehúzta nadrágját.

- Ez most komoly? – kérdezte aztán az egyik támadó, de a többiek is értetlenül nézték a főnök cselekedetét.

Anikó kétségbeesetten, könnyes szemekkel nézett az ágyon mellette fekvő férjére, Tamás pedig ordítani próbált, s a támadót kérlelte szemeivel.

- Senki nincs a ház öt kilométeres körzetében. Időnk pedig, mint a tenger – jelentette ki a banda főnöke, miközben alsónadrágját is lehúzta, szemét pedig egész végig a nő tomporán hagyta. Tamás ijedt szemekkel figyelte a férfi combjai közt lengedező hatalmas hímtagot.

Ahogy az ágyhoz lépett, a pár hangosabban kezdett kiáltozni, könyörgő hangnemben, tompán hörögtek, a banda többi tagja pedig nem mert szólni semmit, megállítani is gyávák voltak főnöküket.

- Hallani akarom, ahogy sikoltozol – tépte le a szigetelőszalagot Anikó szájáról a férfi, miközben testével ránehezedett a kötelékeiből szabadulni próbáló nőre.

- Kérem… kérem… - kérlelte a férfit a nő, miközben az lehúzta róla bugyiját.

- Ti gazdagok azt hiszitek, mindent megtehettek – szólt a támadó, mialatt Anikó popóját tapogatta. - Hogy tiétek a világ – nyúlt egyik kezével a férfi a nő melltartójához, s kibuggyasztotta belőle hatalmas melleit, majd egyenként megmarkolászta azokat. - Hát tanuljátok meg jól… - igazította merevedő farkát a nő puncijához, miközben megragadva Anikó szőke haját, felrántotta a feleség fejét, aki tompa tekintettel tekintett a férjére, Tamás pedig kétségbeesetten figyelte a férfi ágyékánál felsejlő jelenetet - …semmi sem a tiéd örökre.

Az utolsó szó elhangoztakor a támadó belévájta hatalmas farkát a nő puncijába, Tamás pedig szívdobogva figyelte felesége eltorzult arckifejezését, miközben a férfi hatalmas farkát visszavonhatatlanul felesége puncijába mártotta.

- Ahh – nyögött hangosan a nő, a rá nehezedő férfi pedig lassan kezdte el kefélni az érett feleség vagináját. Anikó még mindig ficánkolt kissé támadója alatt, ám a maszkos férfi súlya miatt ezt egyre nehezebben tudta megtenni.

A férfi tapasztaltan járatta csípőjét, s ahogy meg-megemelte, s ütemesen, de finoman dugni kezdte a feleséget, Anikó körül megfordult a világ. Összekötözött lábai miatt még szűkebbé vált bejárata, a méretes hímvessző szétfeszítve vörös ajkait nyomult belé. Már nem férjét nézte, hanem lehunyt szemekkel próbálta elviselni az óriási dákót járatában, ami, bár már alapvetően nem volt annyira szűk, mégsem ehhez volt hozzászokva. Tamás kis farka a vadidegen férfi baromi nagy kolbászához mérten hüvelyknyinek tűnt.

A többi férfi az ágyat körbeállva figyelte, mint teszi vezérük magáévá az ismeretlen, gazdag férfi feleségét. Anikó nyögései fokozódtak, miközben a támadó egyre mélyebbre ért vaginájában. A nő fájdalmat tükröző arca néha még mindig vad, torz arckifejezésba rándult, ahogy a férfi amellett, hogy egyre mélyebbre hatolt, elkezdett gyorsítani is tempóján.

Tamás hüledezve figyelte, amint a vadidegen férfi egyre gyorsabban kezdi el kefélni felesége hüvelyét, Anikó pedig ettől egyre hangosabb lesz.

- Ahh… ne… - sikoltozott Anikó, a férfi csípője pedig vadul tekergőzött a nőn, egyre vadabbul járatta szerszámát a feleség járatában, miközben a nő fejét lenyomta az ágyra, Anikó tekintete pedig találkozott férjéével.

A feleség immár bágyadt szemekkel nézett Tamásra, ő pedig felháborodottan nézett vissza rá. Már nem látta azt a kétségbeesést, félelmet felesége szemében, mint azelőtt, s a tiltakozásnak sem látta már egyetlen szikráját sem. Csak azt látta, hogy a férfi ütemesen keféli feleségét, Anikó pedig hagyja. Talán beletörődött a dologba, de ez akkor is felháborító! – gondolta magában Tamás, s a vagyonokért vett gyémántgyűrűre gondolt.

Mégis azt mondta, „ne…”, s ahogy felesége ágyra lenyomott, szexi fejét figyelte, s azt, mint kúrja őt állatias ösztönnel a férfi, csak remélni tudta, ez egy cseppet sem esik jól feleségének. Aztán a következő pillanatban ez az utolsó reménysugár is szertefoszlott.

- Ahh… ne… - sikoltozott tovább Anikó, még mindig egyenesen férje szemébe nézve, mígnem szemhéjai elnehezültek, miközben a férfi egyre gyorsabban és vadabbul kúrta őt, neki-nekinyomva az ágyat a falhoz, ami hangosan csattogott minden egyes lökésnél. – Ne… - nyögött fel újra a nő. - Te jó ég…

Anikó teste beleremegett az orgazmusba. Mind a négy támadó és férje számára is nyilvánvaló volt, hogy most egy hatalmasat élvezett. A nő által kiadott mélyről, torokról jövő hörgés is ezt bizonyította, s tagjai elernyedten adták meg magukat, miközben a támadó vigyorogva húzta ki lassan farkát a feleség puncijából.

Tamás egy pillantást vetett a hatalmas, nedves, duzzadó, pőre hímtagra, amit a támadó megragadott, s miközben húzkodni kezdte farkán a bőrt, Anikó halkan, félig kinyitva szemét szólt férjének:

- Ne haragudj.

- Ahh – a támadó ekkor egy hatalmasat élvezett, néhányat még rántott kőkemény szerszámán, mielőtt beterítette volna a negyvenes nő hatalmas popsiját. Hosszan és sokat élvezett, az ondó szétfolyt a nő formás seggén.

Tamás felesége látszólag már ezt is szenvtelenül fogadta, s miközben a támadó leszállt róla, és még megpaskolta a popsiját, odavetette a férjnek:

- Legközelebb élesítsd a riasztót. Pénzed van, de eszed nincs – húzta fel nadrágját a férfi, s ahogy végigtekintett újra a nőn, így folytatta: - De legalább a feleséged szexi.

Anikó halkan pihegett az ágyon, sóhajtozva, megadóan feküdt. Tamás könnyeket ejtve figyelte szerelmét, s tudatosította magában, hogy legalább vége a rémálomnak.

A négy betörő, akik eddig csendben figyelték az eseményeket, most kérdően néztek főnökükre.

- Mire vártok még? – szólalt meg aztán a banda vezére. – Használjátok.

Hosszú ideig tartott, mire mindegyikük végigment rajta. Egésznapos tortúra volt Anikó és Tamás számára, ráadásul a nő szájára és végbélnyílására is szemet vetettek, s hárman egyszerre is magukévá akarták tenni. Az sem volt elég, hogy egyszer vágyaik kielégítésére használták a nőt. Miután elélveztek, újra kezdték, és többször birtokba vették Tamás feleségét.

Lement a nap, mire végeztek vele, s kényükre-kedvükre kikéjelegték magukat a negyvenéves nőn, az ágyon. A spotfények már egyáltalán nem tűntek olyan romantikusnak, mint annakelőtte. Most, ahogy Anikó spermával beterített testére, s szétkefélt vaginájára és ánuszára irányultak, illetve ondóval beborított ajkaira, már korán sem tűnt olyan vonzónak a világítás Tamás számára.

Anikó is elfáradt. Nyolcszor élvezett el a periódus alatt, s bár iszonyú fájdalmakat is átélt, kielégülten, megkötözve feküdt férje mellett, aki kénytelen-kelletlen végignézte, mint kínozzák előtte feleségét és egyben őt is, hiszen amit ő nem tudott elérni, azt ezek a betörők igen; talán méretüknek is köszönhetően kielégítették a feleségét.

Tamás pedig valahol büszke volt rá, hogy kibírta.

- Köszönöm az évfordulós ajándékot – gondolta magában a nő, miközben körülötte a férfiak felhúzták nadrágjukat, ő pedig egy spermabuborékot engedett ki a száján.

Mielőtt afrikai nászútja rémálommá vált, Ágnes nevetgélve tűrte füle mögé szőke haját a kormány mögött, az anyósülésen pedig férje ült, aki épp újdonsült feleségét szórakoztatta. A nő arcáról azonnal lehervadt a vigyor, amint a három néger férfi körbevette az autót, majd egy kés a torkának feszült.

Mialatt Ágnest és férjét a hátsó ülésre kényszerítette egyikük, s beszállt melléjük, két támadójuk előre ült be, majd elhajtottak.

- Give me your purse and your mobile phone – szólt rá Ágnesre a mellette ülő afroamerikai férfi, miközben egy kést feszített a nyakának.

Ágnes tétovázás nélkül átadta a kért tárgyakat, majd férje is arra kényszerült, hogy megváljon telefonjától, pénztárcájától és hátizsákjától is. A férj riadt tekintettel nézegetett körbe, míg Ágnes csak meredten tekintett maga elé, látszólagos nyugalommal.

A mellette ülő néger férfi tekintete hamar a lány melleire vetült; Ágnes hatalmasra műttette őket, s mélyen dekoltált vörös koktélruhájából kibuggyanó almái látványára megnyalta vastag ajkait a mellette ülő bűnöző.

A férj és a feleség épp egy partiról indultak vissza a szállodájukba, néhány italon már túl voltak.

- We want to use your car – szólalt meg a sofőr, aki a banda főnökének tűnt. – We just want to go home. Then we will give it back to you and let you go.

Ágnes nem válaszolt, csak bámult maga elé. Egy szavát sem hitte el a nagydarab férfinak.

- Please, please let us go – kezdett rimánkodni könnyek között a férfi.

Ágnes nyugodtan emelte tekintetét pánikoló férjére. Tudta jól, hogy egy harmincas éveiben járó csinos fehér nő nem sok jóra számíthat a Dél-Afrikai Köztársaságban.

- Please – folytatta siránkozását a férj, mire a sofőr megelégelte a dolgot, majd a fékbe taposott, miközben egy nagy szőlőbirtok s néhány elhagyatott ház mellett haladtak el egy aszfaltozott mellékúton.

A férfit kiráncigálták a kocsiból. Olyan gyorsan peregtek az események, hogy Ágnes alig fogta fel, mi történik. Ágnes férjét a földre kényszerítették, s egy téglát a magasba emelve többször lesújtottak rá. Ágnes tekintete könnyekkel telt meg, mialatt férje ordításait hallgatta. Miközben a penge élét még mindig a nyakán érezte, fejét lassan férje szétzúzott feje irányába fordította.

A férjét meggyilkoló néger férfi eldobta kezéből a véres tégladarabot, majd visszasétált a kocsihoz, és beszállt Ágnes mellé. Most már ketten fogták közre; a harmadik férfi továbbra is az autót vezette. Mialatt Ágnes halott férjét az út szélén hagyva elhajtottak, a nő halk hangon kérdezte:

- What are you planning to do?

Az autó fényszorója a kihalt főutat világította meg, miközben az Ágnes bal oldalán ülő férfi immár zihálva pásztázta továbbra is a nő melleit, beharapva alsó ajkát. A nő tekintete rémültté vált, amint meglátta a néger férfi közönyös, durva tekintetében a már-már állati vágyat. A nő jobb oldalán ülő férfi is figyelni kezdte Ágnest, vastag, vörös rúzsozott ajkait, nagy melleit, majd tekintete lejjebb vándorolt a nő keresztbe tett lábaira.

Az autó nem sokkal később egy paintball pálya kapuja előtt állt meg, ami e kései órákban már zárva volt. A férfiak kiszálltak a kocsiból, majd ráparancsoltak a nőre, hogy tegye ugyanezt. Ágnes engedelmeskedett.

A nyitott pálya felé taszigálták a nőt, bokrok, homokzsákok és raklapok között vezetett útjuk, mígnem egy fadeszkákkal körbekerített helyen megálljt parancsoltak neki. Körös-körül téglarakásokból épített asztalok és padok voltak. Ágnes és a három néger férfi az egyik ilyen mellett álltak meg.

A nő rémült szemekkel kérlelte őket, a túlélés érdekében kétségbeesett ajánlatot téve támadóinak.

- You can have sex with me, but please don’t kill me.

Az alkuajánlatra nem érkezett válasz, ám a következő pillanatban a sofőr előrelépett, s elkezdte lefejteni Ágnesről a ruhát. Előbb fekete melltartója vált szabaddá, majd szintén fekete színű bugyija is felbukkant a vörös koktélruha mögött. Amint a ruha a porba hullt, egyikőjük késével vágta le melltartóját a lányról, feltárva ezzel a nő hatalmas melleit. Bimbóudvara a férfi vastag ajka felé meredezett, s Ágnes láthatta a férfiak reakcióin, hogy meglepettségről tesznek tanúbizonyságot. Elhűlt, vággyal teli tekintetük elárulta, mennyire tetszik nekik a nő melle, bugyiját pedig a banda vezetője húzta le róla.

A feleség pillanatok alatt anyaszült meztelenül állt a három néger férfi előtt, úgy figyelte, amint ketten egyszerre kezdenek el előtte vetkőzni, míg a harmadik faszi továbbra is a kést tartja a kezében. Miután felsőjüktől megszabadultak, Ágnes előtt feltárult ébenfekete, izmos hasfaluk, egészséges, hatalmas izmaik, majd nadrágjukat lehúzva méreteikről is tudomást szerezhetett.

A két méretes, már-már gigantikus farok láttán a nő szemei elkerekedtek, s a fájdalomtól való félelmében egy enyhe tiltakozást engedett meg magának. A baljóslóan előtte lengedező, eres hímvesszők még petyhüdt állapotban is hatalmas méretekről tanúskodtak.

- No – ahogy iszonyat halkan kiejtette száján a szót, már döntötték is neki a nőt a téglarakásnak, s mialatt felfektették Ágnest, egyikőjük néhányat morzsolt a dákóján, hogy hamarabb megmerevedjen.

Ágnes szemében még mindig ott volt a halálfélelem, miközben széttárta a lábát, s utat engedett a férfi hímvesszőjének, azénak, aki eddig az autót vezette. A kést fogó támadó figyelte, amint vezetőjük hosszú farka közelít a nő enyhén szőrös puncijához, s miközben a fekete kezek megragadták a lány lábait, pénisze hozzáért Ágnes szeméremajkaihoz, a nő pedig megemelt fejjel figyelte, amint a hatalmas farok szétválasztja ajkait, és utat tör magának barlangjába.

Az újdonsült feleség felnyögött, s újra letette fejét, amint a támadója behatolt puncijába. Ilyet még életében nem érzett. Élete nagy részét férjével töltötte, előtte csak egy barátja volt, így szexuális életet csak két fehér férfival élt ezelőtt, s egyikük sem büszkélkedhetett nagy mérettel. És most, az éjszaka közepén, miután megölték férjét, három hatalmas néger férfi fogja a magáévá tenni őt.

Egy nagyobb, s egyben hangosabb nyögést hallatott a milf, mialatt a férfi nem kímélve Ágnest, egy gyors mozdulattal tövig nyomta falloszát a nőbe, hatalmas fájdalmat okozva ezzel a lánynak, miközben a másik férfi – lenyomva Ágnes fejét, s hátrahajtva a téglarakás túlsó oldalán – ráparancsolt a feleségre:

- Open.

S miközben a sofőr Ágnes méhéig tolta fel iszonyat hosszú farkát, ajkai közé másikuk nyomta be rúdját. A szájába kerülő pénisz annyira nem volt hosszú, mint ami épp pináját szelte ketté, ám hihetetlenül vastag volt, a nő pedig küzdött azzal, hogy minél nagyobbra tudja nyitni a száját, s minél mélyebbre tudja bevenni a néger farkat.

Nagy mellei himbálózni kezdtek, a kést fogó férfi pedig ajkait újra megnyalva figyelte azokat, miközben Ágnesnek már nyögésre sem adtak lehetőséget, hisz száját egy eres négerfasz töltötte ki, egyre mélyebbre kerülve torkában.

Egy pillanatig azt érezte, megfullad, amint a férfi lehetőséget sem hagyva neki levegővételre, csak saját vágyai kielégítésére figyelve nyomta szájába hatalmas kéjrúdját. A nő száraz vagináját kefélő férfi arca eltorzult, nem volt számára túl kellemes élmény így kúrni a lányt.

A hűs nyári szellő megborzongatta Ágnes testét, mialatt az őt erőszakoló támadója olyan helyeket ért el, amiket azelőtt férfi sohasem. S míg kegyetlen döfködéseivel fájdalmat okozott a lánynak, Ágnes azt is érezte, hogy olyan pontokra talál, aminek köszönhetően hamarosan a csúcsra fogja juttatni őt.

A vastag fallosz közben kitöltötte ajkait, s a lány reflexszerűen lapátolni kezdte nyelvével a néger férfi makkját, amitől a támadó felnyögött, s kéjes sóhajtozások közepette szopatta tovább a fehér nőt, kíméletlenül nyomva le farkát Ágnes gigáján.

Ahogy egyre kegyetlenebbül mélytorkoztatta Ágit a férfi, a nő puncija úgy varázsolódott egyre inkább nedvesebbé, amit az őt kúró férfi is megérzett, s egyre nagyobb örömmel dugta tovább az özveggyé vált nő punciját.

Ágnes közben tompa kiáltásokat hallatott a vastag fallosz mögül, ami annak volt köszönhető, hogy az őt dugó férfi még gyorsabb tempóban kezdte el kefélni a lányt. Gyilkos tekintete a nő testére, vékony, izmos hasfalára vetült, miközben hatalmas dudái az égnek meredtek, száját pedig hatalmas négerfarok tömte. Szerencséjére nagy szája volt, s talán ez volt az első alkalom, amikor igazán hasznát vehette eme tulajdonságának.

Az Ágnest szopató férfi ordítása adta jelét annak, hogy el fog élvezni, a következő pillanatban pedig már pumpálta is a nő szájába sűrű, kásás ondóját, mialatt egy centire sem engedte ki farkát a lány szájából. Ágnes kénytelen volt minden cseppet lenyelni, s miközben megízlelte a férfi keserű gecijét, egy pillanatra elterelődött a figyelme a vaginája felől sugárzó kínzó fájdalomról.

Majdnem ugyanabban a pillanatban élvezett el a nő is, értetlenül állva teste reakciója előtt. Ahogy egyre inkább nedvesedett puncija, egyszercsak bekövetkezett az orgazmus is, köszönhetően annak, hogy az izmos néger férfi hatalmas, hosszú faszával irgalmatlanul döfködte őt. S miközben teste elérte a csúcspontot, az utolsó cseppet is lenyelte a férfi spermájából, majd kiszopkodta belőle az utolsó kis falatot is, minekutána a férfi kihúzta ajkai közül méretes dorongját, majd megtörölve izzadt homlokát átvette a kést társától, az pedig kezdte lemezteleníteni magát, miután kezét dörzsölve készülődött, hogy kiélje magát az eszeveszettül csinos fehér nőn.

Ágnes újra felemelte fejét, s figyelte, amint az őt dugó férfi izmos hasfala hol közelebb, hol messzebb kerül hozzá, s lankadatlanul keféli punciját, mintha csak egy gép lenne. A nő tekintete megváltozott, ami a támadóját is meglepte. A volt feleség immár kissé tüzes, ám könnyes tekintettel nézett az őt kúró néger férfi szemeibe, s ondóval és nyállal lepett ajkai szexin remegték:

- Cum in me.

A férfinak nem kellett több; egy ordítás keretében lőtte tele Ágnes finom punciját, s mialatt telepumpálta ondóval a nő barlangját, a lány kéjes sóhajok keretében döntötte hátra fejét, míg a férfi megadta neki az utolsó lökéseket.

Ahogy húzta kifelé a farkát a férfi, Ágnes úgy érezte, sosem ér ki a hihetetlenül hosszú hímvessző belőle, de egyszercsak kitoccsant puncijából a már lankadni kezdő, félig petyhüdt farok. Ágnes fejét újra felemelve még egyszer megcsodálta a hatalmas orgazmust okozó farkat, majd a már meztelenné vált harmadik férfira pillantott, aki annyira bámulta a melleit a kocsiban.

- Come here – mondta neki, a néger férfinak pedig nem kellett több biztatás, azonnal a nő melleire vetette magát. Gyúrta, tapogatta a hatalmas, kerek didkókat, szívogatta a nő mellbimbóit, nyalogatta bimbóudvarát, Ágnes pedig sóhajtozva hagyta, hogy a férfi élvezkedjen rajta. Hatalmas, fekete kezei vadul körbefonták melleit, ében tenyere úgy tapadt rájuk, mintha soha nem akarná elengedni őket.

Legalább öt percig élvezte ki a néger férfi a fehér szőke nő mellei által kínált lehetőségeket, majd felállt, átvetette egyik lábát a nő testén, s a két hatalmas didkó közé rakta farkát. Az övé hosszú és vastag is – nyugtázta Ágnes, miközben tekintetét a néger férfi péniszére vetette, majd melleit összefogva hagyta, hogy a férfi kefélni kezdje azokat. Úgy tűnt, a srác már-már transzba esik a nő hatalmas melleitől, s behunyt szemmel mozgatta csípőjét, miközben közéjük préselte dákóját.

Néhány percig folyt az akció. A fiú egyre gyorsabban kúrta a nő melleit. Kinyitotta szemét, s csak bámulta a hatalmas didkókat, mintha még sosem látott volna női mellet. Ágnes nem bánta volna, ha ő is a szájába adja a farkát; gyönyörű, fekete makkján lazán csillogott az előváladék, nem sok választotta el, hogy leessen róla, s Ágnes hajthatatlan vágyat érzett, hogy lenyalja, de ajkai között is el tudta volna képzelni a férfi szép, méretes dorongját. Ez azonban nem történt meg, támadója csupán néhány percig bírta, s a nő félig nyílt ajkaira, állára és nyakára fröcskölte hatalmas mennyiségű ondóját, majd leszállt a lányról.

A spermával beterített Ágnes nem mozdult, figyelte a férfit, amint felöltözik, majd kissé riadt tekintettel várta támadói reakcióját. Valamit beszéltek egymás közt, pacsit adtak egymásnak, és nevetgéltek; valószínűleg azt firtathatták, milyen jó numera volt a csaj. Majd elkomorult köztük a beszélgetés, amikor arról kezdtek vitatkozni, mit tegyenek vele. Ágnes érdeklődően fordította feléjük a fejét, ám egy szót sem tudott kivenni abból, amit mondtak.

Néhány perc elteltével aztán felé fordultak.

A késes férfi lépett mellé, s kését a nő torkához szorította. Ágnes szemei újra rémülettel és halálfélelemmel teltek meg, amint a férfi lenyomta fejét, s újra megérezte a hideg pengét a torkán.

- Please. Please, don’t kill me – könyörgött, s a fölötte magasodó csillagos égboltra vetette tekintetét könnyező szemekkel, míg a banda vezetője is Ágnes mellé lépett, s végigsimított a lány combjain, remegésre bírva ezzel a nő testét.

- Please – kérlelte őket újra elhaló hangon a meztelen nő. Tudta, hogy csak egy mozdulat választja el a haláltól. – You can fuck me. I can be your slave. Please.

A megalázottság utolsó foka volt ez; Ágnes mindent hajlandó volt megtenni, csak ne végezze úgy, mint a férje: az út mentén, vérbe fagyva. Nem akart meghalni. Úgy tűnt, a férfiak egy pillanatra elgondolkoznak a dolgon, s Ágnes előtt is megcsillant egy halvány reménysugár, amint kissé eltávolította nyakától a férfi a pengét. A férfiak szomorúan tekintettek Ágnes hatalmas, pontosan kerek melleire, azon morfondírozva, hogy talán tényleg elvihetnék szexrabszolgának.

- I can be your slave – ismételte meg még egyszer a nő, hangsúlyozva nekik ajánlatát. – I can do whatever you want. You promised you let me go – kérlelte őket elhaló hangon, könnyek között a nő.

Az ondóval kevert vér hamar beterítette a nő nyakát, miközben Ágnes egy-egy utolsót rándult, míg meztelen teste meg nem merevedett, s csodálkozó, gyönyörű szemei nyitva maradtak a csillagok előtt.

A harmadik álláskereső hirdetést adta fel; az első hirdetésben feltüntetett 250 000 forintos nettó bér igényét 200 000 forintra változtatta, s három képpel többet töltött fel, amiken a tükör előtt pózolt testéhez tapadó nadrágban. Több, mint egy hónapja keresett állást, s kezdte elveszteni a reményt. Egy-két ajánlattal keresték csak meg, ám vagy az ország másik felére kellett volna utaznia, vagy nagyon kevés fizetést ajánlottak neki. Hirdetésének szövegén is változtatott; amellett, hogy szakmájában keresett állást, hozzátette azt is: bármit meghallgatok.

A fiatal lány legnagyobb meglepetésére már másnap délután megcsörrent a telefonja; privát számról hívták, s a vonal túlsó végén egy férfihang alkalmi munkát ajánlott neki nettó 200 000 forint keresettel. Az ajánlatról több szó nem esett a telefonban; Eszter megadta az e-mail címét a férfinak, aki megígérte, hogy egyéb információkat írásban oszt meg vele.

Még aznap megérkezett a levél. A lány az ágyán feküdve nyitotta meg az e-mailt, a benne található leírástól azonban elkerekedett a szeme.

A harmincas éveiben járó férfi egy találkozót kért, aminek a forgatókönyvét teljes részletességgel ecsetelte a munkát kereső lánynak. Leírta azt is, mit vegyen fel, hol és mikor találkozzanak, és megdöbbentő pontossággal írt arról is, milyen szexuális tevékenységeket vár el a lánytól találkozójuk során. Egy egésznapos programleírás szerepelt az e-mailben, s három intim képet is csatolt magáról a férfi. Ahogy Eszter sorban nyitotta meg a képeket, úgy találta, hogy a nála legalább tizenöt évvel idősebb, kisebb pocakkal rendelkező férfi átlagos péniszmérettel van megáldva. Első pillantásra nyugtázta azt is, hogy egy buliban szóba sem állna az ehhez hasonló palikkal. De itt most pénzről volt szó, méghozzá sok pénzről.

Eszter elgondolkozva tette le a telefonját az ágyra. Emil adott neki gondolkodási időt, a lánynak pedig szüksége is volt rá. Nem bombázták ajánlatokkal, s tudta azt is, ha a férfi igazat mond, nagy összegre tehet szert igencsak rövid idő alatt. Ehhez persze az is szükséges, hogy lenyelje büszkeségét, és egy igencsak átlagos faszi szexrabszolgájává váljon, ha csak egy napra is. Ráadásul egy idegenről van szó, akit nem is ismer. Gondolatban elképzelte, ahogy a férfi előtt térdel, s felnéz rá: majd Emil megkéri, kapja be a farkát.

Megborzongott. Kezeibe temette arcát, nagyot sóhajtva. Ekkor megcsörrent a telefonja.

- Szia életem… Persze, minden oké… Hát… tudod, hogy én nem állok most valami jól anyagilag… ha nem baj… sajnálom… oké… én is szeretlek… szia.

Barátja ötlete - miszerint elmennek nyaralni – már az első pillanattól kezdve felvillanyozta őt, ám ahogy teltek-múltak a hetek, egyre inkább a realitás talaján kellett állnia, s el kellett fogadnia a tényt, miszerint nem tudná fizetni sem a szállást, sem pedig az egyéb költségeket. Kényszeredetten mondott nemet szerelmének, s csak ábrándozhatott arról, milyen jól érezhetnék magukat kettesben a nyaralás során.

Megint egy nagyot sóhajtott, majd újra kezébe vette telefonját. Lassú mozdulatokkal lépett be e-mail fiókjába, s újra átpörgette agyában a dolgot, mielőtt a „válasz” gombra kattintott volna. Mindemellett úgy érezte, sok gondolkodási időt nem hagyott magának. Mintha ez lett volna a cél; hogy belesodorja, már-már belekényszerítse magát, minél előbb válaszoljon, hogy aztán ne lehessen ideje meggondolnia ezt az egészet. Döntött, de egyben kételkedett is döntésében; ám tudta, ez az egyetlen esélye. Muszáj elfogadnia.

„Kedves Emil! Elfogadom az ajánlatát. Péntek délelőtt 9-kor ott leszek a megállóban. Üdvözlettel: Eszter.”

Csak egy rövid üzenet volt, nem is kérdezett semmit. Úgyis minden spontán derül ki – nyugtatgatta magát, mindeközben remélte, hogy viszonylag normális fickóval van dolga.

Remegő gyomorral, táskáját maga előtt szorongatva várakozott a buszmegállóban.

Már két helyijáratot látott elmenni, mindkét alkalommal hátrébb állt, hogy a sofőr lássa, nem buszra vár. Férfiak bámuló tekintete vetült rá a buszok ablakaiból, nem is csoda, hogy megnézték; fekete topjában, testhez simuló, szürke hasított farmerében, piros sportcipőjében, szőke hajával igencsak szexi látványt nyújtott. Tizenöt percet várakozott, mire egy fekete autó lelassított a megálló előtt, jobbra indexelt, majd lassan a lány mellé gurult. Emil volt az.

Eszter szíve nagyot dobbant; ha most beszáll az autóba, már nincs visszaút.

- Jó napot, Eszter! – vigyorgott rá a kocsiból a férfi, miközben kinyitotta a lánynak az ajtót. – Elnézést a késésért, nagy volt a forgalom.

- Semmi baj – vágta rá zavartan a lány, majd egy suta mozdulattal közelebb lépett az autóhoz, és tétován beszállt a kocsiba. Finoman húzta magára az ajtót. Táskáját még mindig az ölében szorongatva, idegesen nézett maga elé.

- Mehetünk? – kérdezte Emil.

Eszter csendben bólintott, mire a férfi a balra indexet kitéve, belepillantva a visszapillantó tükörbe, akadályt nem látva újra kigördült az útra, s elindult.

A tízperces út során nem sokat beszélgettek, Emil mosolyogva érdeklődött a lány felől, próbálva oldani utastársa látható feszültségét, ám Eszter csak egyszavas válaszokkal reagált a férfi kérdéseire. Amint Emil leparkolta az autót, a lány egyre inkább érezte szorongását és kétségbeesését eluralkodni magán. Már nem látott tisztán, csak automatikusan szállt ki a kocsiból, amint Emil kinyitotta neki az ajtót, miközben azt mondogatta magának, hogy most már nem menekülhet el, meg kell tennie, és meg is tudja csinálni.

Az első emeletre mentek fel, Emil határozottan, de kedvesen tessékelte be maga előtt a lányt az ajtón, aki lassan lépte át a küszöböt, s nézett körül az előtérben. Jobbról mindjárt a konyha nyílt, a lány úgy vélte, szemben van a nappali.

- Tedd le a táskád nyugodtan – mondta Emil, mialatt vigyorogva kulcsra zárta az ajtót.

Eszter félszegen tette le táskáját az előtérben, majd zavartan, lesütött szemmel, csendben, egyhelyben várakozott.

- Nyugi, nem harapok – nevetett a férfi. – Kérsz valamit inni?

- Nem, köszönöm – válaszolt halkan a lány.

- Biztos? Van víz, üdítő, de sör és whiskey is, ha kérsz.

De a lány csak a fejét rázta.

- Akkor talán majd később – reagált mosolyogva Emil. – Lépj beljebb. Itt balra.

A lány egy-két lépést tett előre, majd balra pillantott, amerre a férfi mutatta az irányt. Már a nyitott ajtón keresztül látta a nagy franciaágyat.

- Menj csak be – tessékelte be Esztert a férfi kedvesen a hálószobába.

Eszter a száját húzva lépett be a szobába, s testén összefont karral nézett körül. Egy fehér éjjeliszekrény volt az ágy mellett, az ágyon hófehér lepedő, paplan és két nagypárna, a falak is hófehéren világítottak körülötte. Egyszerűség és tisztaság áradt a szobából.

A férfi becsukta maguk mögött a hálószoba ajtaját. Eszter most már rápillantott Emil arcára. Eltűnt róla a mosoly. Helyét elszánt tekintet vette át, s miközben levette cipőit, a lány testét vizslatta szemeivel. Elégedetten nyugtázta, hogy azt látja, amit a képek is mutattak. A férfi tovább vetkőzött Eszter felé fordulva, miközben a lány zavartan vette el tekintetét Emil meztelen felsőtestéről, s csak fél szemmel figyelte, amint a férfi kigombolja és lehúzza magáról nadrágját, majd precízen összehajtva az éjjeliszekrényre teszi, végül alsónadrágját húzza le magáról. Emil anyaszült meztelenül lépett az ágy felé, majd a hátára feküdt, feje mögé gyűrve az egyik nagypárnát.

- Fordulj felém.

A férfi parancsára Eszter lassan az ágy felé fordult, egyik kezével a könyökét fogva, átfonva testét maga előtt.

Egy pillantást vetett a férfi petyhüdt farkára, mielőtt szemlesütve fogadta volna a következő utasítást.

- Vedd le a pólód, a cipőd és a nadrágod.

A lány lassan elvette karját könyökéről, és a fehér falat bámulva áthúzta fején pólóját, majd letette azt az ágy szélére.

Cipőiből könnyedén kibújt, majd kigombolta nadrágját, s lehúzta azt magáról, végül kibújva belőle azt is az ágyra helyezte.

- Gyönyörű vagy – tekintett végig a férfi a lány telt keblein és izmos combján. – Most vedd le a melltartódat és a bugyidat is.

Eszter agyában hirtelen villant fel barátja képe, miközben kicsatolta melltartóját. Igyekezett kikapcsolni gondolatait, s miközben telt keblei felvillantak a férfi előtt, ő pedig az ágyra tette fehérneműjét, próbált az összegre koncentrálni, amivel késő délután hazatérhet. Bugyijához nyúlva a lány megállt. Könnyes szemekkel nézett Emilre, miközben remegő hangon így szólt:

- Azt ígérte… az előleget…

A férfi megértette, mit szeretne a lány, s kiugrott az ágyból, miközben igazat adott neki. Hiszen ezt beszélték meg előre. Nadrágja farzsebéből elővette pénztárcáját, s a lány előtt leszámolt 50 000 forintot.

- A többit pedig a végén. Leteszem neked ide, jó? – ajánlotta fel a férfi, s az éjjeliszekrény egyik polcára rakta az összeget.

Eszter alig észrevehetően bólintott, mialatt a férfi visszafeküdt az ágyra, s a lányt figyelte, amint lehúzza fekete bugyiját. Reflexszerűen eltakarta nemi szervét, mígnem a férfi arra utasította, lépjen fel az ágyra, és kényeztesse őt a szájával.

A lány jobb kezét egy pillanatra ökölbe szorította, s mintha tétovázott volna, néhány másodpercig nem mozdult, csak nézte a meztelen férfit, majd döntött, és lassú mozdulatokkal az ágyra ereszkedve, négykézláb közelített Emil farkához.

Az idegen férfi szaga megcsapta őt; nem tetszett neki, amit érzett: dohány- vegyült parfümszaggal. Miközben szőrös combjai mellett elhaladt, szemeit a célra vetette, s az ismeretlen, petyhüdt farokhoz erős szívdobogással, remegve közeledett. Barátja nemi szervéhez szokott, s most itt hever előtte ez a nála sokkal idősebb fószer, akiben azt sem tudja, megbízhat-e, csak felajánlott neki egy nagyobb összeget, amiért cserébe szexuális játékszernek akarja őt használni. Már csak centik választották el a pénisztől, amin kirajzolódtak a vastag erek, alatta pedig a szőrös herezacskók pihentek, várva, hogy felfedezze őket.

Emil figyelte, amint a lány felé kúszik, s alig várta, hogy végre megérintse őt nyelvével.

Eszter kidugta nyelvét ajkai közül, s mohón vetette rá magát a férfi heréire. A hirtelen mozdulatra szüksége volt; bele kellett vetnie magát, hogy ne hátrálhasson meg a feladat elől. Nyalogatni kezdte Emil golyóit, majd vadul beszopkodta őket. A férfi sóhaja kéjes örömről tett tanúbizonyságot, miközben Eszter egy pillanatra felnézett a férfira, kinek szőrös heréi a szájában voltak. Alulról felfelé beléjük nyalt, majd újra beszopta hol a bal, hol a jobb herét, miközben teste a fehér lepedőre simult.

Már nem gondolt a barátjára, nem érzett semmit, csak azt, hogy egy mocskos kurva, aki pénzért kényezteti a palit. Meztelenül feküdt az ágyon, miközben feje a férfi lábai közt, nyelve pedig a ráncos golyókon dolgozott. Egy darabig elidőzött a másodlagos nemi szerveken, de tudta jól, hogy nem kerülheti el a lényeget. Bár a férfi nem fejtette ki pontosan, mit ért kényeztetés alatt, az e-mailben leírtak nem hagytak a lánynak semmi kétséget afelől, mit vár el tőle a férfi.

Először centikre távolodott csak el a heréktől, nyelvét használva a férfi péniszének tövén, majd egyre feljebb haladt, miközben nyalogatta a hímvesszőt. Emil farka már teljesen merev volt, ott ágaskodott a lány előtt teljes valójában, s Eszter nyelvcsapásai egyre inkább közeledtek makkjához.

Az éppen kicsorduló előváladékot megkóstolva ért a férfi farkának legtetejéhez a fiatal lány, s miközben nyelve hegyével Emil makkját nyalogatta, behunyta szemét, s úgy engedte ajkait az álló hímvesszőre. Először csak félig vette be, nyelvét alsó fogsorán tartva, majd mindjobban kinyitva állkapcsát, a férfi makkja mélyebbre került Eszter szájában.

Gyakorlott volt, pasiját sokszor kényeztette már nyelvével, ez pedig érződött is rajta. Emil tudta, hogy nem kezdővel van dolga, így megragadta a lány haját, s lenyomta Eszter fejét a farkára. A lány fuldokolva nyelte be a hímvesszőt, kissé öklendezett – gyomrát a dohány- és parfümszag keveréke is egyre inkább ingerelte –, ám a férfi továbbra is lent tartotta őt, s csak tizenöt másodperc elteltével engedte fel újra.

A lány nagyra nyitotta száját, miközben a férfi farkát bámulta - amin saját meglepetésére is igazi szexmunkásként dolgozott, - úgy próbált minél több levegőhöz jutni, mielőtt Emil újra ráhúzta volna a fiatal lány fejét a farkára. A férfi most már ütemesen baszta a lány száját, durván tolta bránerét Eszter ajkai közé, ő pedig fogazás nélkül, hányingerrel küszködve próbálta ügyesen benyelni a férfi szőrös faszát. Időnként az ajka feletti bőrfelületet súrolta a férfi dús fanszőrzete.

- Ügyes lány vagy.

A dicséretre még vörösebb lett Eszter arca, miközben egy pillanatra megállt, majd folytatta tovább a munkálatokat. Legalább tizenöt percig szopatta így a lányt a férfi, időnként levegőhöz juttatva őt, mígnem az élvezés határára űzte őt a lány a nyelvével.

Ahogy felhúzta Eszter fejét a farkáról, a lány ráemelte bamba tekintetét, Emil pedig egy pofont kevert le a tátott szájjal bámuló lánynak. Majd még egyet, miközben a lány tekintete mit sem változott.

- Te kis kurva! Szereted a faszt, mi?

Eszter nem reagált, a férfi pedig a lány nyaka köré fonta az ujjait.

- Imádsz szopni, igaz?

A lány még mindig nem válaszolt, s miközben Emil a nyakát szorongatta, még mindig bambán tekintett a férfira. Már a szemébe tudott nézni, ám tekintete semmit nem árult el érzelmeiből. Remegése alábbhagyott, s ahogy a férfi elengedte a fejét és a nyakát, a következő utasítást adta neki:

- Szopd a faszom. De adj bele mindent!

A lány vastag ajkai újra körbefonták a hímvesszőt, ám ezúttal nem durván, mélytorkozva szopott, hanem nyelvével körbe-körbejárt a férfi makkján, mialatt Emil a kezébe temetve arcát úgy érezte, az őrületbe kergeti őt a lány fantasztikus technikájával. Mikor már nem bírta tovább a férfi, s ennek jelét is adta, Eszter lassan beszopta makkját, száját nagyra nyitva iszonyat finoman egyre lejjebb és lejjebb engedve Emil férfiasságát a torkára, s ahogy a pénisz vége a gigájára ért, ugyanilyen lassan kiengedte a farkat újra a szájából, majd nyálát rácsorgatva az eres dorongra, körkörös nyelvcsapásokkal kezdte szopni a férfit. Emil ajkait hangos sóhajok hagyták el, úgy érezte, ha sokáig hagyja, hogy a lány cumizza, el fog élvezni. Ezt pedig nem akarta.

- Hagyd abba.

A lány az utasításnak megfelelően cselekedett, majd kérdőn tekintett a férfi szemeibe, aki felkönyökölt az ágyon, majd egy gyors mozdulattal a lány mellé került, s elkezdte markolászni a hasán fekvő lány eszement csinos, kerek popsiját.

- De jó segged van, te ribanc.

Pillanatok alatt kerített óvszert az éjjeliszekrény alsó fiókjáról, majd feltépve a csomagolást, legördítette azt farkára. Eszter oldalra sandított, így félig-meddig láthatta, mire készül a férfi. Mozdulatlanul feküdt, miközben Emil mögé került, s merev farkát bevágta a lányba.

Eszter felnyögött, s a fehér falat bámulva tűrte a férfi erős lökéseit. Emil érezte: a lány nedves. Eszter azonban szégyellte, hogy felizgult a helyzettől, ahogy egy idegen férfi megszopatja őt, s kényszeríti arra, hogy mélytorokkal vegye be a farkát.

- Élvezed, igaz, te ribanc? – ragadta meg hátulról a lány haját a férfi, felrántva Eszter fejét, ütemesen döfködve punciját az ágyon.

Miközben egyre vadabbul dugta őt Emil, azt mondogatta Eszter magának, hogy tűrnie kell a megaláztatást. A csúnya szavakat, a nőiségét sértő, lealacsonyító megjegyzéseket. Méghozzá egy szó nélkül. Elvégre ő jelentette ki a hirdetésében: „bármit meghallgatok”.

- Elég jól bánsz a golyókkal – Tamás kijelentésére barátnőm szája mosolyra húzódott, miközben a biliárdasztalra ráhajolva meglökte a dákót, s a vörös golyó a lyukba zuhant. Nem ez volt az első és nem is az utolsó kijelentése aznap este, amit a barátnőmmel való flörtölésre eszelt ki.

Láttam, hogy a legjobb barátom Alexa seggét stíröli, és összeszorult a szívem, féltékenység lett úrrá rajtam.

Mikor a kocsmából elindultunk hazafelé, már megbántam, hogy lehívtam magamhoz Tamást, hisz tudtam, aznap este ott fog aludni nálam, Alexával együtt. Tamás magas, jóképű, és hozzám képest nagy testű fickó volt szép, duzzadó izmokkal – bár az utóbbi időben egy kis pocakot növesztett, ez semmit nem vont le sármjából. Imponált a nálam és Tamásnál is tizenöt évvel fiatalabb barátnőmnek, hogy csapja neki a szelet, engem pedig eszméletlenül idegesített a dolog.

A lakásba érve aztán kidőltünk; az egész estés italozás megtette a hatását. Leheveredtünk a franciaágyra; Alexa egy pólóban és egy szál bugyiban aludt köztem és barátom között. Még mindig dühös voltam, miközben a hátamon feküdtem az ágyon, s Alexa felé pillantottam. Letekintettem formás popsijára, s a düh és a vágy keveréke erekciót szült, mígnem azon kaptam magam, hogy seggét fogdosom, és bugyiját húzom félre, merevedő farkam pedig a szeméremajkaihoz illesztem. Alexa azonban aludni akart; kezével hátranyúlt, s ágyékomhoz érve hátratolta szerszámom, jelezve ezzel, hogy nem akarja az aktust.

Kielégítetlenül, csalódottan feküdtem vissza, s egy darabig csak forgolódtam, aludni nem tudtam. Mikor aztán néhány óra múlva végre sikerült elaludnom, szinte azonnal arra ébredtem, hogy Alexa és Tamás vadul simogatják egymást. Lihegve, kéjesen ölelkeztek, vágyakozva forrtak össze.

Nem tudom, melyikük kezdeményezte a dolgot, csak azt láttam, hogy ösztönösen simogatják egymást; barátnőm keze Tamás alsónadrágján, s hatalmas farkát simogatja azon keresztül, majd elengedi, és combjain, fenekén simít végig; míg barátom ugyanezt teszi: Alexa melleit, combjait, formás seggét tapizza, barátnőm keze pedig újra és újra visszatér Tamás álló farkára.

Huszonhárom centis farka volt, ezt pontosan tudtam, és már volt szerencsém látni is. Ezt a hosszú, mindamellett eszméletlenül vastag farkat tapogatta barátnőm, s tudtam, hogy puncija már csatakokban ázik. Egyre szenvedélyesebben simogatták egymást mellettem az ágyon, én pedig úgy tettem, mintha aludnék. Csupán résnyire nyitott szemhéjamon keresztül figyeltem nászukat; legalább fél óráig tartott. Egyikük sem mert többet tenni, nem csókoloztak, mást nem csináltak, csak mohón falták egymást kezeikkel, hol egymás kezét, hol lábát, fenekét tapogatva, egyre gyorsabban zihálva. Kívánták egymást, ez nem volt számomra kérdés.

Fél óra elteltével aztán Tamás hangját hallottam.

- Menjünk át.

A másik szobára célozhatott, s a következő pillanatban már kézenfogva álltak fel, azonban barátnőm megállította őt.

- Várj.

Kissé megnyugodott hevesen verő szívem; talán mégsem meri megtenni.

- Hozok gumit – folytatta, majd felnyalábolta a 12 darabos csomagot, amit én vásároltam a héten.

Figyeltem, amint Alexa ringó csípőjével, formás seggével Tamás után megy, s becsukják maguk után az ajtót. Gyorsan szedtem a levegőt, féltékenyen, dühösen feküdtem az ágyon. Öt percig bírtam, mielőtt felálltam és halkan kiosontam a folyosóra, hogy a kisszoba ajtajához hajolva belessek a kulcslyukon.

Alexa Tamás előtt térdelt; ajkai körülfonták a 23 centis dákót; látszott, hogy örömmel szopja a hatalmas faszt, nyelvével körbe-körbenyalta a makkot, miközben próbálta egyre mélyebbre venni barátom szerszámát. Kezei Tamás szőrös combjain nyugodtak, s ahogy kivette szájából a farkat, s nyelve a hegyén, barátom makkján időzött el, mosolyogva, kacéran, örömteli pillantással tekintett fel Tamásra, aki lenézett Alexára, s látszott rajta, hogy élete legjobb szopását éli át.

Ekkor Alexa a teljesen meztelen Tamás szőrös, hatalmas golyóira vetette magát, s azokat kezdte el nyaldosni kis nyelvével, be-beszopkodta nagy heréit, amit Tamás láthatóan élvezettel fogadott. Bebizonyította, hogy jól bánik a golyókkal.

Majd barátnőm újra lebukott a szőrös farokra, s nagyra nyitott állkapoccsal próbálta tövig bevenni a 23 centis farkat, ami lehetetlen küldetésnek tűnt.

Barátom az ágyon ülve, a falnak dőlve élvezte az orális kényeztetést, nem akarta barátnőm fejét lenyomni péniszére, egyszerűen hagyta, hogy kényeztesse őt, Alexa pedig örömmel tette ezt. Tudtam, hogy nem volt még dolga ilyen nagy farokkal, s azt is tudtam, hogy amilyen kis kurva, örülne neki. Hát most itt állt előtte a lehetőség.

Olyan élvezettel szopta a farkat, ahogy az enyémet még soha. Azonban bármennyire is próbálta torkára venni a faszt, s bármennyire is ügyes volt a technikája, néhány centi még mindig hiányzott ahhoz, hogy teljesen szájába kerüljön barátom pénisze.

Újra kivette szájából a farkat, s kezével kezdte el verni, miközben megint mosolyogva, csillogó szemekkel nézett fel barátomra, aki szintén mosolyogva nézett vissza rá, mígnem Alexa a 12 darabos csomagból elővett egy gumit, s óvatosan görgetni kezdte azt lefelé Tamás farkára.

- Ez elég szűkös lesz – mondta mély hangon Tamás, s amikor Alexa is szembesült a ténnyel, hogy az óvszer nagyon nem illik a fiú farkára, s elég nehezen tudja ráerőszakolni, egy hirtelen mozdulattal letépte róla, és a sarokba dobta azt, s csak ennyit mondott:

- Nem is kell ez nekünk.

Felállt, lehúzta bugyiját, majd az ágyra állva guggolva ereszkedett le Tamás merev péniszére. Felsóhajtott, ahogy Tamás makkja süllyedni kezdett puncijába, majd hangosan felnyögött, amint már pénisze egyharmada benne volt.

Megmarkoltam a farkam, úgy figyeltem az akciót. Mintha egy pornófilmet néznék, nem is a barátnőmet, aki a legjobb barátommal csinálja. A féltékenységet egyre inkább legyűrte a vágyakozás.

Alexa közben nyögve ereszkedett le még jobban barátom farkára, s már kétharmada benne járt, mikor térdét letette, és úgy kezdett el lovagolni Tamáson, kezeit a fiú mellkasára helyezve.

- Te jó ég – láttam Tamás arcán a kéjes tekintetet, s ahogy megmarkolta Alexa seggét, tudtam, hogy a mennyországban jár. Soha nem volt még ilyen jó csaja, s most az én barátnőmtől kapja meg azt a szexet, amire mindig is vágyott, és amire minden férfi vágyik, Alexát pedig jó érzéssel töltötte el, hogy ilyen örömet okozhat a barátomnak.

Alexa szűk puncija befogadta barátom hatalmas, vastag farkát, s vidáman ringatózott Tamás méretes dorongján. Végre egy igazi férfit kapott. Tamás feljebbtornászva magát, levette Alexa pólóját, majd Alexa hátát finoman megragadva megkóstolta barátnőm mellbimbóit, érzékenyen, egyszersmind élvezkedve kezdte nyalogatni, szívogatni kis melleit, amitől Alexa még jobban benedvesedett, s gyorsított a tempón. Tamás is bevadult kissé, mert a következő percekben barátnőm derekát megragadva kezdte el mozgatni csípőjét, s gyors mozgásokkal pumpálta tele dákójával Alexa punciját, amitől hangos nyögések hagyták el annak ajkait. Nem sok idő telt bele, míg eljutott az első orgazmusig, s vigyorogva dobálva magát Tamás farkán élvezett el.

Remegő ágyékának vágya azonban nem csillapult, s ahogy Tamás megragadva Alexát az ágyra, a hátára fektette, immáron nem láttam mást, csak legjobb barátom nagy, szőrös seggét, amint ütemesen mozog benne. Persze tudtam, hogy hatalmas farka közben Alexában jár, s láthattam barátnőm szexi lábszárát is, amint lábait Tamás popsija és combjai köré fonja, és hallhattam Alexa kéjes sóhajait. A tudattól, hogy Tamás gumi nélkül bassza a barátnőmet, kéjes borzongás futott végig rajtam.

Egyre gyorsabban kefélte barátnőmet, kinek ujjai közben a lepedő szélét markolászták, s néhány perc múlva újra elment. Láthattam szexi, remegő csípőjét, ekkor Tamás is kissé lassított a tempón, kis szünetet hagyva Alexának, aki pihegve, szuszogva nyögdécselt alatta.

Ekkor már láttam Tamás fejét lebukni s mozogni; biztos lehettem benne, hogy vadul, szenvedélyesen csókoloznak, majd Tamás lassú, körkörös mozdulatokkal újra elkezdett mozogni barátnőmben, ő pedig megint egyre hangosabban kezdett el nyögni.

Tamás ezután oldalra fordította Alexát, s úgy kefélte őt az ágyon, hátulról. Már jól láthattam, amint barátom hatalmas pénisze kettészeli barátnőm vagináját, s tunkolja őt, miközben kis melleit markolássza, Alexa pedig nyitott ajkakkal szemléli, amint kis punciját szétfeszíti Tamás eszméletlen nagy farka. Csodálatosan mutatott a nagydarab Tamás Alexa kis testével; Alexa pedig úgy fogadta be a barátom hatalmas nagy farkát, mint ahogy kés csúszik a vajban; egészen természetesen, Tamás pedig úgy döfködte Alexa punciját, mintha nem lenne holnap.

Aztán Tamás feltérdelve a nyakába vette Alexa lábait. Tudtam, hogy barátom lábfetisiszta, s miközben csípőjét ütemesen mozgatva farkát barátnőm szűk puncijába illesztette, és kefélte őt, élvezettel nyaldosta Alexa talpának redőit, szopkodta be lábujjait, úgy tömte őt tovább az ágyon, Alexa pedig jól hallhatóan élvezte ezt. Bár arcát megint nem láthattam, csak azt, ahogy talpa ringatózik Tamás izmos vállán.

Barátnőm ekkor érte el harmadik orgazmusát. Megint az ágy szélét markolászva, hangosan nyögve adott utat élvezetének; Tamás pedig úgy érezhette, eljött az ő ideje is, mert egy ideig még dugta a barátnőmet, majd néhány másodperc elteltével kihúzta belőle farkát, és vastag, sűrű ondóját Alexa hasára és mellére spriccelte, miközben nagyokat nyögött. Alexa fejét felszegve figyelte, amint Tamás hatalmas farkából előtör a spermaláva, s megelégedve nyugtázta a testén végigömlő, ragacsos, fehér, forró folyadékot, mielőtt fejét visszahajtotta a párnára.

Ahogy Tamás ráhajolt Alexára, újra egy csókban forrtak össze, majd Alexa mosolyogva, viháncolva suttogta Tamásnak:

- Menj vissza. Én lezuhanyzok.

Tamás eleget tett a kérésnek, a kulcslyukon át láthattam, mint himbálózik méretes hímtagja, miközben felém közeledik, majd meggondolva magát visszalép, hogy felhúzza alsónadrágját. Ekkor hihetetlen gyorsasággal visszaosontam a szobába, s levetettem magam az ágyra, majd úgy tettem, mintha aludnék, miközben Tamás belépett a szobába, s lefeküdt mellém.

Ekkor lassan kikászálódtam az ágyból, álmosan nyújtózkodva, mintha csak vécére mennék, utam azonban nem a mosdóba vezetett, egyenesen a kisszobába nyitottam.

Reményem teljesült: Alexát még a szobában találtam, spermával telefröcskölt testtel pihegett az ágyon.

Kimerülten feküdt, de ahogy benyitottam, s becsuktam magam után az ajtót, felriadt, ám megnyugtató mosolyt küldtem felé, mielőtt leereszkedtem volna combjai közé, majd nyelvemmel végigszántottam hasfalát és melleit, megkóstolva Tamás hatalmas farkából származó nedűjét, spermáját nyeldekelve tisztára nyaltam Alexa testét. Barátnőm elkerekedő szemekkel figyelte az akciómat.

Erekcióm mit sem csillapodott, s a 12 darabos csomaghoz nyúlva kivettem egy óvszert, majd kőkemény farkamra legörgettem a gumit, ami az én 6 centivel kisebb méretemre tökéletesen passzolt, majd Alexa nedvességtől tocsogó puncijába raktam a farkam. Sokkal kisebb voltam, mint Tamás, Alexa pedig unott arckifejezéssel, színlelt mosollyal tekintett rám, s talán csak kisebb bűntudata miatt engedte, hogy én is megkeféljem.

- Ahh – Polina a lepedőt markolászva nyögdécselt, miközben a fiatal katona hátulról nyalta a punciját.

Meztelenül, négykézláb állt az ágyon, a saját szobájában. A rózsaszín falat bámulta, s a padlón heverő, összetört telefonját, melyen nemrég még szerelmével, Symonnal kontaktált. Dmitrij nyelve mélyen vaginájában járt, szeméremnyílásában vadul kutakodott, s ajkait szétfeszítette, ahogy mindent beleadva nyalta őt, majd felegyenesedett, kicsatolta övét, s hatalmas farkát a lány puncijához illesztette.

Polina felsikoltott, mikor a méretes dákó betörni készült szűz nyílását, s ahogy utat tört magának a szűk lyukon, a lány kezeivel még jobban összegyűrte a lepedőt, s szemöldökét ráncolva sikoltozott tovább, a fiú pedig hajthatatlanul és kíméletlenül nyomta tovább befelé hatalmas falloszát.

Polina szeméből könnycseppek eredtek a fájdalom hatására, s minden izma megfeszülni látszott, ahogy Dmitrij majdnem teljesen tövig járt puncijában, miközben Vadim maszturbálva nézte, mint teszi magáévá fiatalabb társa a tizennyolc éves lányt. Alig várta, hogy ő is sorra kerüljön, de először szerette volna kiélvezni a látványt.

- Vagy olyan jó numera, mint az anyukád? – ahogy a fiú kérdése elhangzott, a lány sikolya még élesebbé vált, hiszen Dmitrij méretes farkát tövig nyomta Polina fiatal puncijában, majd kissé kijjebb húzta, s újra bedugta falloszát; lassan dugni kezdte a lányt.

Polina állatias hörgéseket hallatott, miközben Dmitrij az ágyon erőszakolta őt. A fegyverek s az erős férfiak kényszerítő hatás elég volt; nem kellett megkötözniük a lányt. Tudta: ha ellenáll, neki vége.

Ezért lefelé görbülő szájjal hagyta, hogy a fiatal srác kemény farkát tövig tolja nyílásában. Amint a fiú tempója gyorsulni kezdett, a lány feje lehanyatlott az ágyon, s kiáltásai és hörgései egyre inkább nyögésekké váltak.

- Ez az, kislány – markolt a lány szexi, feszes popsijába a katonafiú, s a lány méhéig nyomva szerszámát egyre gyorsabb tempóban kefélte őt.

Symon tátott szájjal figyelte, mint kefélik barátnőjét hátulról az ágyon, s a félig kitárt ajtó mögött próbált annyira csendben maradni, amennyire csak lehetett. Az első pillanattól kezdve figyelte az eseményeket, ám moccanni sem mert. A nyitott bejárati ajtón belépve gyanút fogott, s halkan lépdelt fel az emeletre. Látta, amint barátnőjét meztelenül az ágyra parancsolják, s azt is, ahogy Dmitrij Polina farpofái közé fúrja arcát, s eszeveszetten nyalni kezdi a fiatal puncit, majd megelégelve foglya kényeztetését, merev farkát dugja a lányba.

Polina szüleit a pincébe hurcolta Vadim, mialatt társa felrángatta a lányt a szobába, így Symonnak fogalma sem lehetett róla, mi történt a lány szüleivel. Szeme sarkából látta Vadimot is, amint egy széken ülve önkielégít, miközben figyeli a fiút, amint gigantikus lőcsével Polinát folyamatos nyögdécselésekre, s néhol sikolyokra készteti.

Symon nagyot nyelt. Fiatal barátnőjét a szeme láttára becstelenítették meg, s féltékenyen figyelte, amint a Polina combjait tapogató katona egyre inkább belelendül a lány dugásába, s a csaj nyögései is egyre szaporábbakká válnak.

Őrületes orgazmusba kergette a fiú. A lány úgy érezte, teste elárulta őt, s megszégyenülve, zihálva engedte le felsőtestét az ágyra, fejét a lepedőbe fúrva, miközben hatalmasat sikoltott. Dmitrij vigyorogva lassított, s kajánul figyelte az élvező lányt, miközben szépen, lassan folytatta finom csípőmozdulatokkal eddigi tevékenységét, azonban már érzéki mozgással, nem túl mélyre lökve péniszét.

- Te jó ég, Dmitrij. Ez a csaj imádja a faszt – verte egyre gyorsabban farkát Vadim, Symon pedig leesett állal vette tudomásul azt, amit látott, de nem akart elhinni; barátnője épp elélvezett erőszakolója farkától.

Dmitrij szép lassan újra begyorsított, s míg ütemes mozgásba kezdett, Polina lihegve hagyta, hogy a fiú újra kúrni kezdje őt. Nem így képzelte első szexuális élményét, ám az orgazmus egy kissé elterelte gondolatait a háború és helyzete szörnyűségéről. Egy-egy pillanatra újra kitisztult előtte a kép, majd a fiú hatalmas farka vissza-visszarángatta a fantáziavilágba, mely kéjjel és vágyakkal teli hely volt, s ahogy a katona farka ki-be csusszant puncijában, a szexuális izgalom hatására izgalmi hüvelynedv csillant meg a fiú falloszán, s hüvelyének faláról hozzá-hozzátapadt nedves, ragadós csíkokban, ami eltagadhatatlan jele volt annak, hogy Polina élvezi az aktust.

- Hagyj belőle nekem is – szólalt meg ekkor Vadim, s farkán egy-kettőt még rántva közelített az ágyon fekvő lány felé.

- Jól van – mondta a fiú egy káromkodás kíséretében, s farkát kihúzva a lányból leszállt az ágyról, míg Polina figyelte a vetkőző, idős férfi meztelenné váló testét, s undor fogta el a petyhüdt, kövérkés férfitest látványától.

Ám Vadim már térdelt is a lány popsija mögé, s szőrös farkát Polina puncijához igazította.

Közben Dmitrij, eltéve farkát, felöltözött, s fegyverét a kezébe véve leülni készült a székre, melyen az imént még társa terpeszkedett, ekkor azonban megpillantotta az ajtóban leskelődő fiú arcát. Nem teketóriázott, fegyverét Symonra irányította, s ráordított:

- Állj! Ne mozdulj!

Vadim ereiben megfagyott a vér, s még mielőtt farkát Polina puncijába dughatta volna, félig jobbra, félig hátrafordulva ő is megpillantotta az ajtóban feltűnő fiú fejét.

- Befelé! – rángatta be a gallérjánál fogva Symont a katona, majd lenyomta őt a székre. – Ki vagy?! Mit keresel itt?!

- Po…Po…Polina barátja vagyok. Csak… csak… őt jöttem… m-m-meglátogatni – válaszolta remegve a fiú, miközben a fejéhez szegeződő puskacsövet figyelte.

Polina ijedten tekintett barátjára; nem úgy tűnt, mint aki örül neki, hogy itt van. Ráadásul ha végignézte az aktust, láthatta, mint élvez el az idegen katona farkán, s most szégyenkezve, vörös arccal nézte fiúját, amint nyárfalevélként várja, mi fog történni.

- Maradsz és nem mozdulsz – mondta Dmitrij, miközben Vadim az ágyról felpattanva szintén a kezébe vette fegyverét, s a fiúra fogta. 

- Kutasd át a földszintet. Hátha nincs egyedül – utasította társát Vadim, Dmitrij pedig szófogadóan robogott le a lépcsőn.

A fiú percekkel később tért vissza, megnyugtatva társát, hogy senki más nincs a házban és környékén.

- Hogy hívnak? – kérdezte az idősebb katona a fiút.

- Symon.

- Miért is jöttél, Symon?

- Látni akartam… Polinát – vetette tekintetét az ágyon négykézláb, meztelenül fekvő barátnőjére.

- Hát most láthatod. Mióta jártok?

- Két hónapja.

- Két hónapja. Az nem sok… Kivel akarsz lenni, Polina? Vele vagy velem? – kérdezte aztán a lány felé fordulva a férfi.

Polina tétovázva nézett hol Vadimra, hol Symonra, s tanácstalanul, ijedt tekintettel, izzadtan nézett fel az ágyról. Nem válaszolt.

- Hm…? – sürgette Vadim a lányt, választ várva. – Na? Kit választasz? Egy tapasztalt, öreg rókát, vagy ezt a kis fiatal taknyost?

Polina még mindig nem tudott mit mondani, Symon pedig szintén csendben, félve várta a beszélgetés végkimenetelét.

- Ígérje meg, hogy nem bántja Symont – mondta Polina.

- Tessék?

- Ígérje meg, hogy nem bántja Symont – szipogta a tizennyolc éves, fiatal lány.

- Ígérem – válaszolta Vadim.

Egy kis szünet után aztán felnézett Polina a férfira, majd így szólt:

- Téged választalak.

- Jó kislány – reagált Vadim, miközben Polina barátja meglepetten figyelte, amint Vadim leül az ágy szélére, kicsatolja övét, majd előveszi merev farkát.

- Mutasd meg szépen a barátodnak, hogy szopod a faszt.

Vadim pont szemben ült a lány barátjával, Polinát pedig oldalról láthatta Symon, amint szájával Vadim farka felé közelít, majd mélytorokkal beveszi farkát.

- Ah, te jó ég. Egy igazi kis ribanc vagy – sóhajtott fel Vadim, Dmitrij pedig vigyorogva nézte, mint szopatja meg társa a fiú barátnőjét. – Ez az. Fulladásig fogsz szopni.

Polina szemei a férfi kijelentésére elkerekedtek, ám Vadim már nyomta is le a lány fejét, hogy tövig bekapja farkát, Dmitrij pedig Symonra szegezte fegyverét.

- Nem mozdulsz.

- Dmitrij agyonlövi a barátodat, ha nem szopsz tovább – fenyegette meg a lányt kéjes sóhajok közt Vadim, Polina pedig kétségbeesetten vette torokra továbbra is a katona falloszát, s csak remélni tudta, hogy az imént a férfi csak viccelt.

A lábaival kapálózott, s nyüszített, mikor a katona befogta az orrát. Fejét teljesen rányomta farkára, tövig vette a brét, Symon pedig a szék széleit markolászta tehetetlenségében, miközben figyelte, mint vívja barátnője a haláltusáját. Polina szemhéjai elnehezültek, s miközben kezeivel Vadim combjait csapdosta, feje vörösödni kezdett.

- Ne! – ordította Symon, s már felállt volna a helyéről, mikor Dmitrij a puskája csövét a fiú halántékához szorította.

Polina barátja ülve maradt, a lány pedig fuldokolva, kapálózva nyelte az idős férfi farkát, Vadim pedig egy ordítás keretében a fiatal lány torkára engedte gecijét. Polina vad rángatózása ekkor szünt meg, tagjai elernyedtek, miközben az idősebb katona továbbra is befogta az orrát. Symon tátott szájjal figyelte, mint távozik az ondó halott barátnője szájából, s fonja körül az idős katona farkát.

Ahogy Vadim kihúzta farkát a lány szájából, s elengedte fejét, Polina élettelen, meztelen teste a földre zuhant. Lövés dördült.

Másnap délelőtt 10 órakor a ház előtt lefékező katonai jármű ajtaját kivágták, majd néhány másodperccel később Natalya teste a nedves aszfalton ért földet. Durván lökték ki a kocsiból, majd utánadobtak néhány szatyrot is.

Artem már napfelkelte óta figyelte a házuk előtti részt az ablakon keresztül, s amint megpillantotta feleségét az utcán fekve, ahogy lassan feltápászkodik a földről, a bejárati ajtó felé iramodott, s feltépve azt, felesége felé kezdett rohanni.

A katonai járművek előtt állomásozó katonák csendben figyelték a jelenetet, amint a szexi, harmincas éveiben járó fiatal nő férje felé vonszolja magát, a férfi pedig szerelme felé fut. Mikor már karnyújtásnyira volt tőle, megölelte őt, Natalya azonban nem viszonozta ölelését. Elnyűtt, meggyötört arccal, kifejezéstelen tekintettel nézett férjére, aki közben fél lépést hátralépett tőle.

- Natalya. Natalya.

A nő azonban meg sem szólalt. A következő pillanatban összerogyott, csak Artem gyors reflexének volt köszönhető, hogy teste nem az asztfaltra zuhant. A férfi az ölében vitte be a házba hitvestársát, majd visszatért a két szatyorért is, melyet a nő a földön hagyott.

Egy forró fürdő után kezdte összeszedni magát, s lánya szobájába lépve Polina örömcsókokkal borította anyja arcát, Natalya pedig viszonzásképpen szanaszét ölelgette gyermekét, majd ő is hatalmas csókokat nyomott lánya arcára.

- Úgy örülök, hogy itthon vagy – üdvözölte édesanyját Polina, miközben erősen magához szorította szülőjét. – Ne menj el soha többé. Kérlek.

- Nem fogok, ígérem – fogadkozott könnyek közt Natalya. – Nem fogok.

S miközben síró szemekkel simogatta lánya fejét, szemei előtt újra leperegtek mindazon szörnyűségek, melyeket az előző éjszaka vele követtek el a katonák, ahogy Dimtrij hátulról durván a magáévá tette, majd az arcára élvezett, s ahogy a két fegyveres őr is közelebb lépett hozzá, s míg egyikük a popsiját kívánta meg, addig a másik ajkai közé tolta péniszét, végül cseréltek, s letérdeltetve őt, felváltva adták szájába farkukat, majd mindketten torka legmélyére élveztek. S ez még csak a kezdet volt, a többi katonának is kellett a megkönnyebbülés…

Natalya letörölte arcáról a könnycseppet, s szipogva vette tudomásul, hogy a rémálom véget ért.

Lassan lépett be a hálószobába, ahol férje az ágyon feküdt, s az éjjeliszekrényen lévő kislámpa fényében olvasott. Mikor Natalya belépett, feltekintett feleségére, s aggódva kérdezte, remélve, hogy most már valamiféle választ is kicsikar asszonyából:

- Drágám. Hogy vagy?

- Nincs semmi baj – ingatta fejét a nő, miközben hálóingjében az ágyhoz lépett, majd leült térfelén.

Artem letette könyvét az éjjeliszekrényre, majd finoman felesége vállára tette kezeit. Féltékenység, düh, ugyanakkor aggódás is munkált benne. Elvégre Natalya otthagyta őt, és elment a katonákkal, önként, másrészt pedig gondolhatta azt is, hogy mindezt az áldozatot értük, a családjáért hozta meg.

A nő férje felé fordult, majd alsónadrágjából előhalászta péniszét, s keményen megragadva azt, húzogatni kezdte, s mielőtt még szájába vette volna, férje megszólalt.

- El szeretnéd mesélni, mi történt veled az éjjel?

Artem úgy gondolta, felesége csak az elmúlt traumák hatására teszi azt, amit tesz, s a szexuális erőszak élménye inspirálja tudattalanul is valamifajta pótcselekvésre. El akarja felejteni, ami vele történt, s ehhez buja vágyait használja fel, melyek ott lakoznak valahol lelke legmélyén.

- Mit akarsz hallani? – fordult hirtelen férje felé a nő. – Hm? Hogy basztak meg? Szeretnéd, hogy elmeséljem?

A hirtelen élessé, már-már támadóvá váló hangnem meglepte a férfit, s hátrahőkölt az ágyban, miközben Natalya tovább verte farkát, ami kezdett merevvé válni felesége kezének érintésétől.

- Hát jó. Elmondom… - kezdte. – Először is egy elhagyatott gyártelepre vittek, és bevezettek egy koszos helyiségbe, ahol a katonák vezetője a földre lökött, lehúzta a nadrágom, és hátulról megbaszott. Gumi nélkül.

A nő látszólag olyan hidegen és közönyösen adta elő a történteket, hogy Artem meglepődve bámulta Natalya üveges tekintetét, de csendben hallgatta tovább felesége szavait, miközben nagyot nyelt, s pénisze, bárhogy is próbált volna tiltakozni, kőmerevvé vált felesége hangjától és attól, amit hallott.

- Aztán… - folytatta a nő kacér hangon. – Jöttek a többiek. Egytől egyig, egymás után. Sorban végigmentek rajtam. Egy idő után már nem számoltam, hányan voltak. Elvesztettem a fonalat. Használták mindhárom lyukamat. Úgy basztak meg, mint egy utolsó kis ribancot.

Artem hitetlenül nézte feleségét. Talán dühös lett, mert firtatta, mi történt, s azért teszi ezt. Azért akar neki fájdalmat okozni, ami sikerült is neki, mindamellett egyfajta kéjes élvezet járta át testét, s miközben hallgatta Natalya beszámolóját, elképzelte, ahogy feleségét spermaborította arccal kefélik ájulásig az orosz katonák.

- A számat sem kímélték – folytatta a nő. - Akarod tudni, hogy szoptam le őket?

Natalya választ sem várva átvetette lábát a férfin, s az ágy másik oldalára kerülve fejét férje péniszére hajtotta, s ahogy szájába vette Artem farkát, a férfi hangosan felsóhajtott, miközben felesége szája finoman fel-alá járt rúdján.

- Natalya – nyögte a férfi. – Nem kell ezt…

Nem tudta tovább folytatni. A nő, miközben egyik kezével fel-le húzkodta férje péniszén a bőrt, szájával csodákat művelt vele, s olyan odaadással szopta Artemet, hogy a férfi kezdte azt gondolni, beindult a vele az éjszaka során történtektől.

- Élvezted?

A férfi kérdésére nem érkezett válasz, Artem pedig lehunyt szemmel hagyta, hogy felesége rezzenéstelenül tovább szopja a farkát, elmondhatatlan élvezetet okozva ezzel neki, s miközben Natalya nyelve körbejárta makkját, újabb kérdést tett fel feleségének.

- Ha élvezted, szopj tovább. Ha egy cseppet sem élvezted, hagyd abba.

Ekkor Natalya egy pillanatra megállt, kezében férje farkával megmerevedett. Néhány másodpercig csend lett, a férfi pedig lehunyt szemmel várta a választ.

Lassan indult meg Natalya keze, s vele együtt szája is újra férje farkán, aki tudomásul véve felesége reakcióját, felnyögött, s kéjes, egyben féltékenységgel vegyes érzés járta át testét, miközben arra gondolt, hitvese legalább valamennyire élvezte, ahogy a férfiak az előző éjszaka birtokba vették testét és szanaszét kefélték őt. Ráadásul elmondása szerint ugyanilyen kéjesen, mindent beleadva szopta őket, s miközben Natalya mélytorokkal nyelte be bránerét, lelki szemei előtt megjelent az is, amint felesége egy koszos matracon, meztelenül térdelve kénytelen tűrni, amint egy hatalmas farkú katona kényszerfranciáztatja, s könyörtelenül keféli a torkát.

Miközben Artem még mindig lehunyt szemmel viselte felesége kényeztető akcióját, Natalya felnézett, s a vele szemben lévő ablakban egy idősebb férfit pillantott meg, aki egyenesen az ő szemeibe nézett, s figyelte, mint dolgozik szája férje kéjrúdján.

Natalya azonban nem jött zavarba; továbbra is a katona szemeibe nézve, csábos tekintettel folytatta Artem orális kényeztetését, s miközben torka legmélyére küldte annak hímvesszőjét, az ismeretlen tekintetét állva engedte ki újra szájából a falloszt, majd újra megismételte a műveletet, ezúttal lassabban, tüzes pillantásokat lövellve az ablak felé, ahol a férfi kibontotta nadrágját, s farkát elővéve maszturbálni kezdett.

Natalya megtanulta, hogy a túlélése érdekében sok olyan dolgot kell megtennie, ami talán nincs az ínyére, de nőként túlélési eszköze lehet a háborúban. A szex pedig egy olyan csodafegyvernek bizonyult, amit ínséges időkben úgy tűnt, bármikor bevethet. S ha ennek az ismeretlen idős katonának megtetszik, még egyszer talán hasznot is húzhat abból, amit most művel, s talán épp férje életét kíméli meg azzal, ha magát szexuális tárgyként ajánlja fel. Így továbbra is eltökélten szopta férje bránerét, figyelve az ablak előtt önkielégítő katonát.

A nő, megnyalva ajkait, kissé elidőzött férje makkján, s miközben Artem nyögve nyugtázta felesége játékos megmozdulását, amint legérzékenyebb pontját kényeztette, Natalya kezével egyre gyorsabban kezdte verni férje farkát, még mindig kacéran a katona szemeibe bámulva, aki szintén gyorsított a tempón, a nő cselekedetét utánozva ezzel.

Natalya ekkor bámulatos tempóval vetette rá magát férje farkára, s fuldokolni kezdett farkán, ahogy mélytorkosan, ütemesen szopkodta azt, majd egy hatalmas nyálcsorgatot engedett ki torka legmélyéről, s zihálva emelte fel fejét, hogy nyitott szájjal, nyelvét kinyújtva, szexin mutassa meg magát az odakint magát kényeztető idegen férfinak.

A nő kezével vadul verte Artem farkát, aki még mindig csukott szemmel kérlelte nejét.

- Ne hagyd abba.

A férfi lelki szemei előtt még mindig azok a jelenetek zajlottak, amik Natalyával történhettek az elhagyatott börtönben. Ahogy porig alázták őt, hogy egyszerre hárman dugták, mindhárom lyukát betömték, hogy akár százan is végigmehettek rajta, s rojtosra kúrták punciját, majd kitágított ánusszal és spermával borított arccal küldték haza hozzá, a férjéhez.

S miközben felesége azon dolgozott, hogy örömet okozzon neki, elélvezett, s a nő tátott szájjal fogadta férje spermáját, az ablak előtt álldogáló idős katona pedig Natalya ondóval borított, befröcskölt arcát meglátva nem bírta tovább, s szintén elélvezett, az ablakra fecskendezve nemes nedűjét.

Natalya az utolsó cseppet is kisajtolta férje farkából, s kiszopta belőle a maradék spermát, majd egy szexi mozdulattal engedte ki ajkai közül a szájába került ondót. Mikor férje kinyitotta szemét, s meglátta, hogy felesége az ablak felé mereszti erotikus vággyal teli szemeit, ő is a nyílászáró felé tekintett, ám addigra az idős katona már eltűnt onnan, lekéste a férfi maszturbáló akcióját, csupán a sötét éjszakát láthatta kibontakozni, miközben vörös arccal, kissé szégyenkezve az eddig elhangzottaktól és a tudatában felmerült kéjes vágyaktól és képektől, ledobta fejét a párnára, s zihálva, csendben vette tudomásul, hogy felesége kezei közül lassan kicsúszik pénisze, Natalya pedig a fürdőszoba felé veszi az irányt.

Két nappal korábban

A katona oldalba bökte társát, mikor megpillantotta a feléjük közeledő, fekete hajú harmincas nőt. A város utcáin mindenfelé katonai járművek sorakoztak; kikerülhetetlen volt, hogy kétszáz méterenként legalább eggyel ne találkozzon az ember.

Úgy tűnt, a nő határozottan lépdel a nagydarab katonák felé, s mikor már néhány lépés távolságra volt csak tőlük, megállt, s az öttagú brigád felé biccentve megszólította őket:

- Élelmet szeretnék kérni a családomnak.

A negyvenes éveiben járó katona, aki az előbb oldalba lökte társát, s a csapat vezetőjének tűnt, most egy utolsó slukkot szívott cigarettájából, mielőtt maga előtt egy pocsolyába taposta volna a csikket, s lassan, komótosan megindult a nő felé. Két lépést kellett csak tennie, hogy szemtől szembe kerüljön vele, s miközben lenézett az alacsonyabb nőre, megvetően mérte őt végig, majd gúnyosan kérdezte:

- És mit tudsz adni cserébe?

A nő fejét felszegve állta a katona tekintetét, mielőtt a férfi megragadta volna, s odanyomta volna őt a férfi mögötti harckocsihoz.

- Kezeket a járműre. Lábakat szét! – utasította a férfi, a nő pedig ijedtében azonnal teljesítette a parancsot.

- Kém vagy, te kurva?! – ordított közben vele egy másik katona.

- Mit akarsz, ribanc?! – kontrázott rá egy harmadik, miközben a csapat vezetője leguggolt, s kezével végigpásztázta a nő farmernadrágját, megtapogatta combja belsejét, majd belemarkolt seggébe, végül a nő oldalát, hasfalát és melleit is durván megmotozta, egy mozdulattal letépve a nő kabátjának gombjait. Miután a motozással végzett, megfordította őt, majd egy darabig újra farkasszemet néztek.

- Szóval… mit adsz cserébe?

A katona csak most vette észre, hogy a nő kisminkelte magát. Vérvörös rúzst kent ajkaira, s szemeit is kihúzta, mintha minél szexibbnek akart volna látszani. Tudta, hogy a katonák nem fognak ingyen adni semmit.

- Kérem… körülzárták a várost. Fogytán az élelmünk… és a vizünk is – kérlelte a férfit Natalya, s esdeklő tekintettel nézett az arcába.

 A férfi a nő kabátjához nyúlt, s szétnyitotta Natalya keblén, próbálta elképzelni, milyenek lehetnek a mellei a ruhán keresztül. Alakja sportos volt, az olyan harmincas nők körébe tartozott, akiért sok tizenéves fiú is megtenne sokmindent, hogy egy éjszakára a magáénak tudhassa.

Úgy tűnt, a nő egyáltalán nem bánja, hogy a férfi tekintetével vizslatja őt, s haját egy fejmozdulattal próbálta a feleség odébbzavarni homlokából, miközben a vezető a nő fülébe súgott valamit. Natalya csábos tekintettel hallgatta a férfi szavait, miközben befelé tekintett, a családi ház ablakába, ahol férje, Artem tekintetével találkozott, aki megdöbbenve vette tudomásul, hogy felesége a katonákkal kacérkodik.

- Natalya! – tépte fel az ajtót néhány másodperccel később a férfi, s a katonák felé tartott, majd miután látta, hogy mindegyikük rászegezi fegyverét, megállt, körülbelül öt lépésre a feleségét körülvevő férfigyűrűtől. – Natalya… mit csinálsz itt…?

Felesége könnyes szemmel válaszolt neki:

- Élelelmet akarok szerezni. Éhezünk… - a nő itt egy pillanatra megállt, mintha elharapta volna a mondat végét. – Értsd meg – mondta könnyek között. – Valamit ennünk kell.

Artem dühében és kétségbeesésében hirtelen reagálni sem tudott, csak hol feleségére, hol az őt körülvevő katonákra nézett.

- Szívesen megsegítjük magukat. Cserébe eltöltenénk egy kis időt az asszonykával – mondta a katonák vezetője.

Artem könnyes szemekkel figyelte fejével nemet intő feleségét, mintha ezzel is azt akarná kifejezni, hogy ő nem akarja a dolgot, csak kényszerből teszi ezt.

- Ebből elég. Most azonnal visszajössz velem – lépett előre a férfi, s kezével felesége után nyúlt, ám a rá szegeződő fegyverek megállították őt.

Csend lett, egy ideig senki nem mozdult. Úgy tűnt, patthelyzet van, mígnem a katonák főnöke, Dymtrus megszólalt:

- Vele akarsz menni… vagy inkább velünk maradsz? – kérdését a férfi feleségéhez intézte.

Artem reménykedő pillantással tekintett az asszonyra, aki csak a másodperc törtrészéig gondolkodott, mielőtt válaszolt volna, majd megnyalva ajkait, elszántan nézett a katona szemébe:

- Veletek maradok.

Az elhatározás után nem volt visszaút. Natalya hitetlenkedő, könnyes szemű férjét a katonák elkezdték visszalökdösni családi háza felé.

- Natalya… - szólítgatta a nőt a férje egyre hangosabban. – Natalya. Natalya…! – mialatt két katona visszatuszkolta a férfit egészen háza bejáratáig, ahol aztán a fegyverek megintcsak meggyőzték arról, hogy jobban teszi, ha hátat fordít, és visszalép otthonába.

Mikor a katonák visszaértek, vezetőjük, Dymtrus egy szál cigarettával kínálta meg a nőt, aki készségesen elfogadta azt, s miközben szájába dugta a cigarettát, a férfi meggyújtotta neki, Natalya pedig kéjesen fújta ki a füstöt vérvörös ajkain, míg férje az ablakon keresztül figyelte őt kétségbeesve, csak néha-néha vetve egy pillantást a mögötte a kanapén fekvő tizennyolc éves lányára, aki fülhallgatóval a fülében, s telefonnal a kezében zenét hallgatott, s mit sem sejtett a történtekről, miközben barátjával, Symonnal beszélgetett messengeren. Mosolyogva figyelte telefonja világító képernyőjét, s biztosította róla párját, hogy ő is szereti.

- Anya? – kérdezte Polina, mikor a nap már lemenőben volt, és ő megunta a zenehallgatást, a közösségi oldalak böngészgetését s a fiújával való csevegést. Az internet még működött, bár egyre többször fordult elő, hogy megszűnt az internetkapcsolat.

Artem zavartan tett-vett a konyhában, míg végül kinyögte.

- Édesanyád…édesanyád…elment élelemért.

- Mi?! – emelte meg hangját Polina. – Hogyhogy elment élelemért?!

- Nyugodj meg – válaszolta a férfi. – Csak… van egy hely a közelben, ahol élelmet osztogatnak… és ott van.

- Basszus…és biztonságos ilyenkor kimenni?! Nem neked kellett volna menni helyette?!

- Nézd – próbálta visszaverni lánya támadását a férfi. – Tudod, milyen anyád. Ha egyszer elhatároz valamit, nem lehet megállítani. Azt… - folytatta elcsukló hangon Artem, majd összeszedve magát, megköszörülte torkát, s így szólt: - Mondtam neki, hogy lehet, jobban teszi, ha ott éjszakázik. Biztonságosabb, ha csak reggel jön haza.

- Hát ezt nem hiszem el – mondta dühösen a lány, majd felrohant a lépcsőn, s bevágta maga mögött szobája ajtaját, s elújságolta néhány évvel idősebb, húsz éves fiújának, Symonnak, mi történt. Symon azt ígérte, holnapután meglátogatja őt, a holnapi nap otthon kell segítenie. Polina hiába kérte, hogy inkább maradjon otthon ebben a háborús veszélyhelyzetben, a fiú addig-addig erősködött, míg Polina nem egyezett bele, s meg nem beszéltek egy találkozót a kora délutáni órákban. Symon biztosította arról a lányt, hogy vigyáz magára, ráadásul nem is kell olyan hosszú utat megtennie, hiszen csupán néhány sarokra lakik a lánytól.

Artem pedig tehetetlenül, dühösen és elkeseredetten nézett maga elé a mosogatóra támaszkodva, miközben szemei könnyel teltek meg.

Natalyát egy kapun vezették be, melyet magas téglafal, annak tetején pedig szögesdrót kerítés övezett. Fegyveres őrök álltak mindenhol, s őt figyelték géppisztollyal a kezükben.

A nő tudta jól, hogy innen már nincs visszaút. Dymtrus továbblökdöste a régi gyárépületek helyén berendezett börtön falai között, s egy kisebb épület mellett elhaladva egy nagyobb felé vették az irányt, majd egy dupla szárnyú vasajtón tessékelték be Natalyát, aki megrettenve lépett be a sötét, csupán néhány kisebb lámpával megvilágított helyiségbe.

Azonnal az emeletre vezették, egy hosszú folyosón keresztül, melyen szintén őrök álltak, s egy-egy vasajtó mögül hol férfi, hol női sikolyokat hallhatott a nő. Szíve a torkában vert, úgy érezte, menten elájul, s nem bírja tovább a stresszt.

Itt most teljesen a katonák kezében van, csupa férfi veszi körül, akik azt tesznek vele, amit csak akarnak. S úgy érezte, nem fognak finomkodni, ráadásul az egyre mogorvábbá váló vezető taszigálása is erre utalt, ahogy maga előtt lökdöste a szép feleséget.

A végtelennek tűnő út azonban egyszer csak végetért, s egy kék vasajtó előtt megálltak, a Dymtrus mellett álló két őr pedig kinyitotta a kulcsra zárt ajtót, a vezető pedig belökte maga előtt a tehetetlen nőt.

Natalya körülnézett; vakolatlan, hideg falakat, matracokat, néhány koszos takaróféleséget, egy régi, rozoga fotelt és egy szintén régi, mocskos asztalt látott a helyiségben. A falból kábelek lógtak, a plafonról pedig egy villanykörte nyújtózkodott, ami a minimális világítást szolgáltatta.

A nő kezdte megbánni döntését. A családját akarta megmenteni, de nem erre gondolt, hogy elviszik egy elhagyatott gyártelepre, ahol aztán ki tudja, meddig fogják kínozni, és hogy egyáltalán hazaengedik-e és teljesítik kérését. De nem volt mit tennie, a katonák betuszkolták egy járműbe, s ide hajtottak vele, ő pedig egyedül túl gyenge volt ahhoz, hogy tiltakozhasson.

Natalya megfordult, s a fölé magasodó Dymtrusszal találta szembe magát, aki egy mozdulattal lerántotta róla a kabátot, majd még mielőtt tiltakozhatott volna, letépte róla fekete pulóverét is.

Talán azt gondolta, hogy finom úrihölgyként bánnak majd vele, mindenesetre meglepetésként érte, amikor rálökték az egyik koszos matracra, majd fejét lenyomva Dymtrus lerángatta nadrágját, s miközben a két fegyveres őr az ajtóból figyelte, durván beléhatolt. Natalya a sorukra váró, vigyorgó, egymást ugrató két fegyverest nézte, miközben a férfi kemény farka kegyetlenül kefélte punciját.

- Szerinted szopik annyira jól, hogy megéri életben hagyni? – kérdezte az idősebb katona fiatalabb, húsz év körüli társától, aki egy perccel azelőtt halálos lövést adott le a nő férjére.

A nő a katonák vizslató szemeit látva kétségbeesetten, könnyes szemekkel tekintett fel rájuk, miközben a fiatalabb fiú válaszolt:

- Nem is tudom. Nem vagyok benne biztos, hogy annyira ügyes lenne – fegyverét a harminchat éves nőre szegezte, aki zihálva, szipogva, de egy szót sem szólva várta sorsát.

Natalyanak fél perce volt arra, hogy elbújtassa tizennyolc éves lányát, s jobb ötlet híján a pincébe vitte le őt, amit óvóhelyként is használtak, s ráparancsolt, hogy csak akkor bújjon elő, ha ő megy le érte, vagy már egyáltalán nem hall hangokat odafentről.

- Tegyünk egy próbát – szólalt meg az öreg. – Vedd le a ruháidat.

A nő, remegve a sokktól, lassú, automatikus mozdulatokkal kezdte lehántani magáról felsőjét, s a rá szegeződő gépfegyverek meggyőzték arról is, hogy folytassa a vetkőzést, s nadrágját is lehúzta magáról. Fekete melltartóban és bugyiban parancsolták térdre, majd az idősebb, nadrágját kicsatoló férfi ágyékára meredt, miközben a katona farka a szemei elé tárult.

Ugyanaz a farok volt, amit az előző éjszaka látott az ablakon keresztül, mikor kacér tekintettel vizsgálta a maszturbáló, öreg bakát, miközben férjét orális örömökben részesítette.

- Gyere, szopjad, te kurva, ha már felizgattál. Tudom, hogy ezt akarod.

Nem volt ideje gondolkodni, s a túlélési ösztönei arra sarkallták, hogy bekapja a férfi petyhüdt, szőrös farkát, s miközben az eltűnt a szájában, és szopni kezdte, a ház előtt vérben fekvő férje, Artem jutott eszébe, kinek farka legutóbb tegnap járt a szájában.

A fiatal katona közben elővette farkát, és simogatni kezdte, miközben figyelte a fiatal asszonyt, ahogy kéjes örömökben próbálja részesíteni társát, majd ütemesen maszturbálni kezdett.

A nő nem jött ki a gyakorlatból, de tiltakozása jeléül ügyetlenül, tétován és fogazva vette be a katona farkát, amit a férfi morcosan tapasztalt, s Natalya vállait lökdösve adta tudtára, hogy nyissa nagyobbra a száját, végül egy morgás kíséretében eltaszította magától a nőt, s rászegezte fegyverét.

- Megdöglesz, te kurva – jelentette ki, ám ekkor a fiatalabb katona ellökte a férfi fegyverét, majd Natalya elé állt kigombolt nadrággal, s egy szó nélkül merev farkára húzta a nő száját.

Natalya nyögdécselve vette be a jóval nagyobb dorongot, az orosz katona pedig a nő torkára próbálta préselni méretes farkát, ám Natalya hiába próbálkozott, kis szája nem volt elegendő ahhoz, hogy az orosz katona kényelmesen tövig dugja péniszét a nő ajkai között. Pedig a feleség mindent megpróbált, könnyáztatta arca meg-megrándult a próbálkozástól, s taknya-nyála egybefolyt, miközben fuldokolva igyekezett nyelni minél többet a fiú farkából.

A fiatal fiú egy-egy pofonnal adta Natalya tudtára, hogy nem ez az, amit vár tőle, miközben idősebb társa egy vodkásüveget előhalászva jókorát kortyintott abból, majd durva hangon ráparancsolt társára:

- Lődd le.

Natalya tiltakozva engedte ki a fiú farkát szájából, majd rimánkodva állt fel, s mialatt a két gépfegyver csöve rászegeződött, s a katonák a ravaszra helyezték ujjaikat, ő lehúzta magáról bugyiját, s az égre esküdött, hogy úgy dugják meg, ahogy csak akarják, és megpróbál minden lehető módon a kedvükre tenni.

A nő arca a pince bejáratának faajtaján csattant, ahogy durván nekilökte őt a fiatalabb katona, s miközben Natalyát egyik kezével az ajtóhoz szorította a fiú, másik tenyerébe beleköpött, s makkján elkenve a köpetet, hatalmas farkát a nő vaginájához igazította a katona.

Natalya lánya az ajtó másik oldalán hallgatózott, s ijedten kapta el fejét, mikor meghallotta az ajtónak vetődő testet, majd halkan felsikoltott, mikor meghallotta édesanyja nyögéseit, miközben az orosz katona kefélni kezdte őt hátulról méretes farkával. Polina saját száját befogva próbált csendben maradni, mialatt anyja teste ütemesen az ajtóhoz ütődött, a lánynak pedig kétsége sem maradt afelől, mit csinálnak épp vele.

Gumi nélkül, pőrén helyezte farkát a fiatal katona az érett nőbe; egyáltalán nem törődtek a biztonsággal, hisz tudták: miután jól elszórakoztak vele, úgyis le fogják lőni. Natalya, amint megérezte a fiú hatalmas farkát szűk járatában, úgy érezte, a világ is elkezd vele forogni. Egyrészt fájdalmat érzett, másrészt pedig nem volt még dolga ekkora mérettel, s mialatt a fiú a nő csípőjét megragadva ütemesen, durván baszta őt, s fejét az ajtónak nyomta, a puncijába tövig hatoló hímvessző olyan érzéseket keltett benne, amit jobbnak látott elnyomni. Iszonyat bűntudat mardosta, miközben nyögései fokozódtak, s azt érezte, hogy az orosz katona egészen a méhéig löki farkát. Tiltakozni szeretett volna testének reakciói ellen, s miközben az udvaron fekvő, vérben fagyva fekvő férjére, Artemre gondolt, puncija nedvesedni kezdett, s ahogy a fiatal katonának is egyre kényelmesebbé vált az eleinte száraz vaginájú nő kefélése, amint könnyebben csusszant be farka Natalyába, fokozta a tempót, aminek következtében a nő szemei kéjtől elnehezülve meredtek a fiú falnak támasztott gépkarabélyára, s nagyot nyelve tudatosította magában, hogy az orosz katona orgazmusközeli állapotba kergeti őt, az idősebb férfi pedig vágyakozó szemekkel vizslatta a nő meg-megrezdülő, formás popsiját.

Polina hitetlenül rázta fejét az ajtó másik oldalán, s mialatt édesanyját a katona rendíthetetlenül kefélte, jobbnak látta segítségért folyamodni. Nem szerette volna megvárni, amíg rátörik az ajtót, s jobb esetben vele is csak ugyanazt teszik, mint anyjával, így a pince mennyezetéhez közel elhelyezkedő kisablakhoz osont halkan, s óvatosan a szűk nyílás alá kezdett pakolni néhány dolgot, hogy aztán fel tudjon rájuk mászni, s kimászhasson a szabadba. Hogy onnan hova futna tovább, még nem tudta, de abban biztos volt, hogy anyja parancsa ellenére sokáig nem maradhat itt.

S miközben édesanyja nyögései egyre hangosabbakká váltak, a katona pedig eszeveszetten kefélte Natalyát, s vigyorogva, élvezettel figyelte a nő kéjes sikításait, Polina egy dobozt csúsztatott az ablak alá, majd rá még egyet helyezett a lehető leghalkabban, végül feltápászkodott az ablak alá helyezett tárgyakra, s ahogy a dobozra állt, és már épp nyúlt az ablak kilincse felé, a félig üreges tárolódoboz beszakadt alatta, bal lába pedig egy hatalmas huppanással süppedt bele, s miközben szíve a torkában dobogott, az ajtó felé figyelt, majd próbálta minél gyorsabban kiszabadítani lábát, ami a dobozba szorult.

Natalya épp abban a pillanatban ért a csúcsra, mikor Polina beszakított a dobozt a pincében, a katonák pedig egymásra néztek, mikor a zajt meghallották. A fiatal fiú kihúzta farkát a félig aléltra kefélt nőből, majd a falhoz nyomta őt, miközben kezébe vette gépfegyverét, társa pedig az ajtóhoz lépett, aminek az imént még a nőt támasztva kúrta Natalyát az orosz katona.

Natalyában lassan tudatosult, hogy az idősebb férfi épp a pince ajtajának kilincsét igyekszik lenyomni, s ijedt szemekkel próbált szabadulni a fiatal orosz katona kemény kezei közül, ám esélye sem volt, ráadásul a fejéhez szegeződő fegyver csöve is meggyőzte arról, hogy bár legszívesebben mindent odaadna azért, hogy a férfi ne nyisson be azon az ajtón, most jobb lesz nyugton maradni.

- Ne mozdulj – a fiatal fiú, Dmitrij hangja késszúrásként hasított belé, miközben az idősebb férfi lenyomta a kilincset.

Fegyverével pásztázott körbe a férfi, miközben óvatosan haladt lefelé a lépcsőn, fokról fokra, Natalya pedig lihegve, kétségbeesetten figyelt, hallgatózott, mi fog történni a pincében.

Vadim körbenézett, s miután végigvizsgált mindent, nyugtázta magában, hogy valószínűleg valamilyen kéretlen kisállat okozhatta a zajt, s visszafordult a lépcső felé, majd megindult újra a ház irányába. Natalya megnyugodva sóhajtott fel, miközben Dmitrij gyanúsan méregette az egy szál melltartóban reszkető nőt, hiszen úgy tűnt, nagyon nem szerette volna, ha társa lemegy a pincébe.

Ekkor Vadim a lépcső felső fokain állva újból zajra lett figyelmes; ezúttal a zaj egyenesen a kisablak alatt lévő egyik, nagyobb kartondobozból szűrödött ki.

Ahogy felhasította a doboz tetejét, s megpillantotta a benne kuporgó fiatal lányt, arca mosolyba rándult, s a sikoltozó Polinát a hajánál fogva rángatta ki, majd fel a lépcsőn, miközben anyja félelemmel eltelve figyelte, amint lánya megjelenik az ajtóban. Egy gyors, kétségbeesett pillantást vetett Natalyára Polina, mielőtt Vadim becsapta volna mögötte a pince ajtaját, s a farmersortot és piros rövidpólót viselő lányt az ajtóhoz nyomta, anyja pedig méterekről figyelte őt.

- Őt hagyják békén, kérem – kérlelte a férfiakat a nő. – Tegyenek velem bármit, amit akarnak, őt engedjék el.

Vadim azonban rá sem hederített Natalyára; nyálcsorgatva figyelte a fiatal lányt, s miközben egyik kezével fegyverét szegezte rá, a másikkal felgyűrte a lány pólóját, s izmos hasfalát kezdte el tapogatni. Polina kérlelő tekintetet vetett anyja felé, miközben szemében könnycseppek jelentek meg, Natalya pedig tehetetlenül nézett lánya szemeibe, s közben tovább próbálkozott.

- Kérem, itt vagyok én. Tegyenek velem, amit akarnak. Csak őt engedjék szabadon.

- Te hazug ribanc – jelentette ki Dmitrij. – Azt mondtad, csak a férjed és te vagytok itthon.

- Ne…nem – ingatta fejét a nő, miközben a katona a fejéhez szegezte fegyverét.

Vadim arcán széles vigyor jelent meg, miközben kigombolta a lány farmersortját, majd lehúzta cipzárját, s kezével benyúlt a fiatal lány bugyijába, amitől Polina felsóhajtott, amint hozzáért a férfi ujjaival szeméremdombjához, majd lejjebbvándorolt, s csiklóját kezdte el durván masszírozni, amitől a lány felkiáltott.

- Hagyják békén, kérem – kérlelte a férfiakat most már jóval halkabban Natalya, miközben Dmitrij az ajkait nyalogatva tekintett végig a harminchat éves nő testén, akinek nemrég okozott egy hatalmas orgazmust, s ujját a ravaszra helyezte.

Vadim közben lerángatta a lányról rövid farmernadrágját, majd egy gyors mozdulattal bugyiját is lerántva terpeszbe állította a lány combjait, aki reszketve a félelelemtől bámult anyjára, miközben arcán könnycseppek gördültek végig.

Amint az idős férfi ujjai a puncijába hatoltak, a tizennyolc éves lány lehunyta szemeit. A katona két ujját dugta be a lány vaginájába, s vadul ujjazni kezdte Polinát, miközben anyja elkerekedett, kigúvadt szemekkel figyelte, mit művel a kegyetlen férfi egyetlen gyermekével.

Natalya görcsösen zokogva nézte, amint egyetlen lányát ujjazzák az oroszok, s miközben Dmitrij a fejéhez nyomta karabélya csövét, és meghúzni készült a ravaszt, Polina kinyitotta szemét; sírva nézett anyjára, miközben Vadim letérdelt a lány elé, s durva nyelvével eszeveszetten nyalni kezdte a fiatal lány csiklóját, miközben jobb kezével farkát markolászta.

Polina ujjai ökölbe szorultak, s összeszorított fogakkal tűrte, hogy a férfi nyelve undorodó érzéseket keltsen be, majd az ajtónak nyomott testtel kissé felnyögött, amint a katona technikája kezdett kellemessé válni, és ziháló mellkassal vette tudomásul, hogy az ellenség, és egyben apja gyilkosa élvezetet akar okozni neki.

Anyja kimerevedett szemekkel, hitetlenül bámulta lánya kéjes, elnehezülő tekintetét, s ahogy Polina könnyei kezdtek felszáradni, s a lány kezdte élvezni, ahogy a férfi nyalja őt, Dmitrij meghúzta a ravaszt. Natalya teste élettelenül csuklott össze, vérfoltot hagyva a falon.

Polina rémült tekintettel figyelte halott anyját, miközben mozdulni nem mert, a férfi pedig rezzenéstelenül nyalta őt tovább, s hiába próbált ellenállni, puncija nedvesedni kezdett, s halkan nyögdécselt, miközben Dmitrij feléje közelített még mindig merev farkával, ami nemrég még édesanyja vaginájában járt.

- Jól nedvesítsd be a punciját – vetette oda a fiatal fiú. – Mert úgy meg fogom baszni, hogy utána napokig nem fog tudni járni.

Amint belépett, tekintete azonnal baratnőm lábaira vetült. Norina rövid, tépett világoskék farmernadrágban és egy falatnyi fekete topban ült velem szemben, keresztbe téve lábait a vonatfülke kopott ülésén. Nagy, fekete szemeit nyugodtan szegezte rám, az ellenőrről mintha tudomást sem vett volna.

- Jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre... - a köver, ötvenes éveiben járó férfi dörmögő hangjára aztán Norina megfogta táskáját, és lassan elkezdett benne kotorászni.

A férfi türelmetlennek tűnt, ácsorogva várta, hogy barátnőm végre megtalálja a jegyünket.

- Reggel még itt volt - mondta Norina, s elkezdte kipakolni táskája tartalmát maga mellé az ülésre. A fésű, a sminkkészlet és a papírzsebkendő mellett megjelenő óvszercsomagon megakadt a férfi tekintete, Norina azonban egyáltalán nem érezte magát zavarban, továbbra is szórta ki cuccait annak reményében, hogy megtalálja a jegyeket.

- Erre nekem nincs időm – szólalt meg a kalauz. – Nemsokára visszajövök.

Norina felsóhajtott, miután a vonatfülke ajtaja becsukódott a kalauz mögött, és rámnézett.

- Nincs meg - mondta hidegen a kalauznak is, mikor az újra belépett, ugyanolyan kegyetlen hangsúllyal, ahogy nekem is tudtomra adta a dolgot.

- Két lehetőségetek van: az egyik, hogy itt helyben kifizetitek a büntetés összegét, ami tizenkétezer forint, és a jegy árát.

- Nincs nálunk pénz – vágott közbe Norina.

Az ellenőrön látszott, hogy nem tetszett neki barátnőm viselkedése, s kissé türelmetlenebbül folytatta:

- Akkor felveszem az adataitokat, és adok egy csekket. Szabad? - biccentett fejével a Norina melletti üres helyre, mire barátnőm flegmán rándított egyet a vállán, s egy mozdulattal maga felé söpörte táskája tartalmát, hogy a férfi elférjen, az ellenőr pedig hatalmas súlyával Norina mellé telepedett, miközben újra barátnőm szexi lábaira vetett egy pillantást. 

- Személyi igazolványt és lakcímkártyát kérek – jelentette ki a férfi, mi pedig készségesen átnyújtottuk neki a kért okiratokat.

Norináét tüzetesebben megvizsgálta, személyi igazolványát kezében forgatva vette tudomásul, hogy a mellette ülő lány még csak tizennyolc éves. A kártyán található fényképét is vizslatta egy ideig, majd Norina arcára tekintett, majd újra az igazolványképre; ezt vagy még kétszer megismételte, mindahányszor végigjártatva szemeit barátnőm vékony combjain is.

Jegyzetelt valamit, vegül visszaadta okmányainkat.

- A következő állomásnál le kell szállnotok.

- Én biztos nem szállok le – vetette oda bunkó hangnemben a férfinak Norina.

- Akkor rendőrt kell, hívjak – reagált az ellenőr.

Egy pillanatra csend lett. Norina újra rám nézett hideg, fekete tekintetével, úgy jelentette ki, lassan tagolva a szavakat:

- Nem kell rendőrt hívni.

Barátnőm szemei mindent elárultak, jól ismertem őt. Anélkül, hogy egy szót váltottunk volna egymással, felálltam.

- Kint leszek – mondtam, és megindultam az ajtó felé, miközben láttam, ahogy a kalauz kéjsóvár pillantásait most már Norina apró, kerek melleire veti, melyek jól kivehetőek voltak fekete topja mögött.

A függönyt elhúztam kissé, hogy más ne láthasson be, de csak annyira, hogy én egy kis résen keresztül betekinthessek, ha látni akarom, mi történik odabent, majd kiléptem, és becsuktam a vonatkabin ajtaját.

A falnak támaszkodva néztem kifelé az ablakon, figyeltem, mint falja a vonat dübörögve az előttem elsuhanó tájat. Néhány percig csak bámultam az előttem magasodó, el-eltűnő fákat, majd visszafordultam, s belestem a kabinba a függöny melletti résen.

Norina az ülésen térdelt, rövid farmernadrágját a férfi a farpofái közé gyűrte, úgy tapogatta vadul barátnőm fenekét és punciját, míg Norina küszködve nyelte tövig a jegyvizsgáló vastag farkát. Ahogy baratnőm ajkai a jegyellenőr tömzsi, vastag farka köré fonódva kényeztették a férfit, az én nadrágomban is megmozdult valami, s vágyakozva figyeltem, amint az ellenőr ajkait megnyalva, izzadtan bíztatja barátnőmet, miközben kövér ujjai még mindig Norina farpofáit markolásszák, és ágyékát dörzsölik rövidnadrágján keresztül.

- Ez az, kislány.

Norina szája lankadatlanul járt a rúdon, lehunyt szemekkel, megadóan szopta a faszt, én pedig egy-egy pillantást vetettem hol jobbra, hol balra, figyelve, nem jön-e arra valaki, s mikor a vagon végéből közeledő párra lettem figyelmes, háttal az üvegablaknak dőlve vártam, hogy elhaladjanak mellettem nagy bőröndjeikkel. A fiatal csaj és szintén fiatal párja vidáman, nevetgélve mentek tovább, miközben a szoknyát viselő lány lábait figyeltem. Rágózva, napszemüvegben, lazán sétált tovább; valószínűleg nyaralni mentek. Egészen eltűnéséig szemléltem a lány virgácsait és formás fenekét, mielőtt újra bepillantottam volna a kabinba.

Norina ezúttal épp farmernadrágját gombolta ki az ülésen térdelve, miközben üres tekintete rám szegeződött. Rövidnadrágját lehúzva a bokáin keresztül a földre küldte azt, így felfedte az ellenőr előtt formás popsiját. Már nem engem nézett; fekete topját áthúzta fején, a férfi pedig elképedve figyelte a fiatal lányt, amint egy szál bugyiban és melltartóban térdel mellette az ülésen. Nyálcsorgatva vizslatta barátnőm formás kis testét.

Norina lazán hanyatt vetette magát, miközben a férfi már fúrta is fejét a lány combjai közé, s bugyiját félrehajtva lefetyelni kezdte finom kis punciját. Barátnőm felnyögve túrt bele hosszú, fekete hajába, s a kéjtől összeráncolt szemöldökkel tekintett újra felém, majd az ellenőr fejét figyelte, mint tűnik el lábai között, miközben nyelvével kényezteti őt.

- Elnézést, szabad?

A látvány annyira lenyűgözött, hogy észre sem vettem, amint egy idős házaspár álldogál mellettem, s a fülkébe próbálnak bejutni.

- Ne haragudjanak, foglalt - mondtan határozottan, mire az idős pár néhány kétkedő pillantás kíséretében végül továbbment, miközben én igyekeztem minél jobban eltakarni a függöny által nem fedett rést az üveglapon.

- Erről nem volt szó – hallottam a hátam mögül Norina hangját, s mire megfordultam, az ellenőr már rákattintotta a zárat az ajtóra, majd egy gyors mozdulattal elhúzta a függönyt úgy, hogy a maradék rést is kitakarta vele.

Hiába meresztettem a szemem, semmit sem láthattam abból, ami ott bent történt. Néhányszor lenyomtam a kilincset, de csupán reménytelen próbálkozás volt.  

Csak a zajokból sejthettem, mit csinál a férfi Norinával. Norina tompa nyögései és a férfi zihálása egy percig nem hagytak kétséget bennem afelől, hogy az ellenőr épp barátnőmet erőszakolja a fülkében. A férfi mély zihálásai egyre gyorsabbakká váltak, míg végül néhány perc elteltével lecsillapodtak, majd teljesen elhalkultak.

Pár másodperc múlva nyílt az ajtó, s a jegyvizsgáló ingjét nadrágjába tűrve, lihegve, izzadtan lépett ki hatalmas, kövér testével az ajtón úgy, hogy egy pillantást se vetett rám, majd egy szó nélkül továbbment.

Norina a hátán feküdt az ülésen, félrehúzott bugyival, apró mellein felgyűrt melltartóval. Mellette, a padlón gumi hevert, benne friss, sárgás színű ondóval.

Becsuktam az ajtót magam mögött. Végigtekintettem pihegő, szétkúrt barátnőmön. Nem mozdult. Kezét vékony, izmos hasfalán pihentette. Nyelt egyet, mikor félig nyitott szemei a fölötte lógó kondomra irányultak. Mielőtt a teletöltött gumi tartalma megindult volna arca felé, egy halk tiltószó kinyögésére még képes volt.

- Ne.

Persze semmit sem ért. A ragadós, sűrű spermát ráfolyattam ajkaira, a közöttük lévő zugon pedig néhány csepp nyelvére folyt, s a váladékból lenyelve egy kicsit figyelte, amint a maradék arcára hullik, s beterítem vele.

Akkor már eldöntöttem magamban, hogy a visszafele útra sem veszünk jegyet.