Vidáman léptünk be barátommal a szellemváros kapuján. A volt szovjet laktanya hatalmas komplexumként tárult elénk; olyan kaland volt ez, amelyet már mindketten vártunk.

Hátunkon táskával indultunk el felfedezni a helyet. Célunk nem az volt, hogy bejárjuk az egész területet, csupán néhány épületet akartunk meglátogatni. Fákkal, gazzal és törmelékkel teleszórt utakat láttunk mindenütt.

Farmer rövidnadrágot és egy pánt nélküli topot viseltem a melegre való tekintettel, ám ahogy megláttam a bokrokkal benőtt talajt, kissé már bántam, hogy így öltöztem.

Egy közeli épület felé vettük az irányt, mely egy lepusztult tömbházra hasonlított. Hatalmas oszlopok ágaskodtak az egyik helyiségben. Ahogy lábaim emelgettem a graffitikkel telefirkált falak között az üvegtörmelékeken, s körülöttem csupa lekopott vakolatot láttam, egy kis szorongást kezdtem érezni. Gábornak nem mertem mondani, nem akartam elrontani vidám hangulatát.

Az elhagyott épületek csupa ürességről árulkodtak, egy árva lélekkel sem találkoztunk. Szomorúnak és kietlennek tűnt a táj, ahogy az ablakkeretek, gumiabroncsok  és az elhagyott szemét között lépdeltem. Az egyik épületben egy hatalmas fallosz-graffiti tűnt fel velem szemben, amin Gábor jót nevetett, én viszont elég ízetlen tréfának találtam.

Ahogy egyik helyiségből a másikba értünk, s végeláthatatlan folyosókon vezetett utunk, én mindet ugyanolyannak láttam. A kezdeti izgalom alábbhagyott; semmi érdekesre nem akadtunk. Egyik koszos elhagyatott tömbházból ki, majd a másikba be.

Úgy éreztem, egyre lepukkantabb helyekre érünk, a szorongásom pedig csak nőttön nőtt. Ahogy kinéztünk a házak ablakain, a zölden magasodó fák egy kis életjelet sugároztak ezen az elnyűtt tájon. Ám ahogy visszahúztuk fejünket, a lepusztult téglafalak azonnal visszarántottak minket a valóságba.

Az egyik épület emeletén összegyűrt pokrócra és ágyrugóra bukkantunk, még egy kistáska is hevert mellette. Borzongás futott rajtam végig arra gondolva, hogy nemrég lakott itt valaki. Egy vascső és egy leszakadt polcállvány hevert még a helyiségben. Ahogy kiértünk újra a lépcsők irányába, újabb graffiti nézett velem farkasszemet, ezúttal egy „faszszopó” felirat volt.

Gábor buzdítására elindultunk a második emelet irányába, fel a lépcsőkön. Itt már viszonylag egyben maradt ágyat is találtunk. Barátom viccelődése kicsit sem enyhített félelmeimen, sőt, még idegesebbé tett állandó poénkodása.

A harmadik, majd a negyedik, legfelső emeletre is felmentünk. Ugyanazt láttuk mindenütt; üvegtörmelékek és üres ablakkeretek. A negyedik emelet egyik helyiségébe belépve Gábor megcsókolt. Talán a falon megpillantott vascső, talán más adta neki az ötletet, de úgy csókolt, hogy nem hagyta abba, s finoman a nyakamhoz ért nyelve, majd elkezdte simogatni fenekemet is, miközben az üres ablakkeret irányába tolt, mely alatt fémcső helyezkedett el, ami egy régi radiátorhoz tartozhatott.

Szorongásom azonban még mindig nem hagyott alább. Kissé félve néztem barátom szemébe, aki arcomat simogatva nyugtatgatott. Ahogy hozzámért teste, éreztem, hogy farka már ágaskodik. A szokatlan helyzettől és csókjaitól én is kezdtem kissé begerjedni, ám vágyam mellett félelmem sem törpült el.

Barátom megfogta fejemet, és finoman jelezte, hogy guggoljak le. Örömet akartam neki szerezni, így megtettem, miközben ő táskájából előhalászta pulóverét, majd leterítette alám, így nyugodtan le is térdelhettem elé. Arra viszont nem számítottam, hogy bilincsét is magával hozza. Ez volt egyetlen szexuális játékszerünk; egy fémbilincs, amit most kérdés nélkül a csuklómra kattintott, majd áthúzva a segédeszközt a fémcsövön, másik kezemre is ráerősítette azt. Kibilincselt.

Védtelennek éreztem magam, miközben barátom lehúzta sliccét. Ijedten néztem körül az üres helyiségben, de ahogy Gábor a számba rakta péniszét, elkezdtem szopni. A térdelés már néhány másodperc után kényelmetlenné vált, pulóvere nem védett sokat az egyenetlen padlón található törmelékektől.

Felnéztem, s mivel azt láttam, hogy párom nagyon élvezi, amit csinálok, folytattam kényeztetését. Egy perc elteltével már kezeimet is próbáltam helyezni, hogy valamivel kényelmesebb legyen helyzetem, ráadásul a bilincs szorította kissé csuklóimat is.

Gábor közben merev péniszét még beljebb tolta számba, s én már egyáltalán nem élveztem a helyzetet. A kezdeti izgatottság elmúlt. Úgy éreztem, párom kezdeményezése önző dolog volt részéről, ráadásul az, hogy észre se vette szorongásom, s egyáltalán nem foglalkozott lelkiállapotommal, még jobban elvette a kedvem az egésztől.

Mikor már épp azon voltam, hogy ha legközelebb kiveszi kicsit a számból, megkérem, hogy hagyja abba, zajokat hallottam lentebbről. Szinte tisztán észleltem, hogy ebből az épületből jött, s riadtan felnéztem Gáborra, aki értetlenül nézett vissza rám, miközben kihúzta farkát a számból.

- Zajokat hallottam – jelentettem ki szívdobogva.

- Ugyan már, nyugi. Csak képzelődsz. Nincs itt senki – dugta vissza farkát a számba, s tovább szopatott. – Egy teremtett lelket sem láttunk.

Gábor tovább dugta a számat, még gyorsabb ütemben, teljesen figyelmen kívül hagyva megjegyzésemet. Tipikus tőle – gondoltam magamban, miközben megint hallottam valamit, immár közelebbről. A léptek zaja és a koppanások néhány másodperc elteltével emberhangokkal is társultak.

Most már barátom arcán is láttam a meglepődést. Abbahagyta az aktust, bár farka a számban maradt. Úgy láttam, mozdulni sem mer, nehogy meghallják. Már ő is biztos lehetett abban, hogy nemcsak képzelődtem, s valaki vagy valakik vannak az épületben. Egyikünk sem szólalt meg, csendben hallgatóztunk.

Lassan biztosak lehettünk benne, hogy három fiú hangját halljuk, majd a beszélgetésük egyre jobban kivehetővé vált.

- Erre jöttek fel.

- Nézzünk körül.

Éreztem, hogy Gábor farka puhul a számban, mígnem kivette ajkaim közül, s visszahúzta cipzárját is. A léptek egyre csak közeledtek; a fiúk már az emeleten járhattak.

- Bilincselj ki – súgtam barátomnak amilyen halkan csak lehetett, miközben kétségbeesetten néztem fel rá.

Ám ő válaszként csak ajkaihoz rakta mutatóujját, hogy csendre intsen, de meg sem mozdult. Én dühösen próbáltam szabadulni, ezzel akaratlanul is zajt okozva. Biztosak lehettünk benne, hogy ezt meghallották.

Gábor mozdulatlanul állt előttem, valószínűleg ő is abban reménykedett, hogy mégse találnak ránk. Ám alig néhány másodperc telhetett el, mikor az első srác megjelent a küszöbön. Fehér trikót és farmert viselt, karjai duzzadtak az izomtól. Két társa pedig követte őt, szintén kigyúrt fiúk voltak, pólóban és rövidnadrágban. Harminc év körül lehettek mindannyian, hajuk fiatalosra volt nyírva, ám kisebb ráncaikon már látszott a fejük felett elszállt idő.

Szótlanul bámultuk egymást egy darabig. Nem tűntek ápolatlannak, épp ellenkezőleg; öltözetük is arról tanúskodott, hogy jól szituált fiúk. Végül Gábor szólalt meg:

- Srácok, egy kis egyedüllétre vágynánk.

Mind a három fiú végigtekintett rajtam, éreztem testemen vizslató szemeiket.

- Akkor menj ki – válaszolt az elsőként belépő, nagydarab srác, a másik kettő pedig jót nevetett a tréfán. Én és a barátom nem voltunk annyira humoros kedvünkben, főleg azután, hogy a kigyúrt fiú közelebb lépett hozzánk. – Mi addig elleszünk a barátnőddel…

- Legyetek szívesek – szólt a barátom.

- Miért bilincselted ki? – folytatta az idegen srác, nem is figyelve arra, mit mond Gábor. Tekintete mindvégig engem pásztázott. - Csak nem rosszalkodtatok?

Én ijedten néztem fel Gáborra, s egyre gyorsabban vettem a levegőt. Rossz előérzetem, úgy látszik, beigazolódott.

- Na jó – mondta Gábor, és felém lépett, hogy kiszabadítson a bilincsből, ám a nagydarab srác útját állta. Fiúm megtorpant.

- Srácok. Nem akarok balhét – mondta Gábor.

- Mi sem akarunk, nyugi – reagált az izmos pasi. – Csak beszélgessünk egy kicsit. Elmesélhetnéd, hogy mit csináltatok?

- Hagyjuk ezt. Ne állj az utamba.

A barátom már épp megmozdult volna, mikor a két másik srác megindult az irányába. Ekkor Gábor újból megtorpant. Többen voltak, és erősebbek is voltak nála. Esélye sem volt, és ezt érezte.

- Ha nem válaszolsz, akkor a barátnődet kérdezem meg – mondta az izomtrikós csávó, és felém fordult.

Közben Gáboron láttam, hogy tétovázik, és végigméri a srácokat, végül nem meri elszánni magát a fizikai harcra, hiszen tudja, hogy alulmaradna a küzdelemben.

- Talán te intelligensebb vagy a barátodnál – nézett le rám a srác. – Szóval… mit csináltatok?

Éreztem a fenyegetettséget és a helyzet súlyát, s tudtam, hogy csak rontanék a helyzeten, ha nem reagálnék. Azt szerettem volna, ha ép bőrrel ússzuk meg a dolgot, mind én, mind Gábor, s úgy láttam a legjobbnak, ha beszélgetésbe elegyedek az idegen fickóval.

- Leszoptam a barátomat – nyögtem ki végül, a fiú szemébe nézve.

- Ez igen. Kívánatos kiscsaj vagy. Ugye nem akarsz minket kihagyni a buliból?

Gáboron láttam, hogy egyre idegesebb, ám nem mert mozdulni, csak figyelte a beszélgetésünket.

Én egy darabig tétováztam, majd osztottam-szoroztam. Átgondoltam esélyeinket. Arra a következtetésre jutottam, hogy semmi esélyünk sincs ellenük. Én ki vagyok bilincselve, barátom pedig egyedül van három fickó ellen. Azt tehetnek velünk, amit akarnak. Elkönyvelve magamban a helyzetet, úgy gondoltam, nem szabad felbőszítenünk őket, muszáj engedelmeskednünk nekik, s így reagáltam:

- Nem.

Az idegen srácról barátomra tévedt a tekintetem, aki hitetlenül nézett vissza rám. Tessék – gondoltam magamban. – Az önzőséged gyümölcse.

- Boldoggá teszel minket is, és itt sem vagyunk, oké? – kérdezte tőlem a srác, én pedig újra rászegeztem a tekintetem.

Mielőtt még válaszolhattam volna, Gábor megint megszólalt:

- Fiúk, …

- Én most épp a barátnőddel beszélgetek – szakította félbe a csávó. - Nos… - fordult vissza hozzám: - Mind a hárman megszopatunk. Aztán mintha mi sem történt volna, távozunk. Rendben?

Nagyot nyeltem, de magamban már meghánytam-vetettem a dolgokat, s nem láttam más megoldást.

- Rendben – válaszoltam.

Alighogy ezt a szót kimondtam, Gáborból egy hatalmas sóhaj tört elő, s egy helyben toporzékolni kezdett, alig bírt megmaradni.

Közben a nagydarab srác kicsatolta övét, és elémlépett, közben a pasim szemébe nézett. Én is Gábort figyeltem, s láttam, hogy felénk sem tud nézni, miközben a nagydarab srác lehúzta nadrágját, s kilógatta még puha péniszét.

- Nyugalom – szólt oda barátomnak a fiú. - Csak egy kicsit jól akarjuk magunkat érezni a csajoddal – majd lenézett rám, s így szólt hozzám: - Vedd be szépen.

Felnéztem a srácra. Kinyitottam a szám, s kidugtam nyelvem, úgy nyeltem be petyhüdten is méretes péniszét. A fiú azonnal a torkomra tolta, s én kissé fuldokolni kezdtem, ám közben izgatottság lett úrrá rajtam. Sokkal nagyobb izgatottság, mint mikor Gábor tette be a számba a farkát. Ez valami más volt. Idegen, bizarr, egyszeri és izgalmas.

Oldalt pillantva láttam, hogy a másik srác már simogatja farkát nadrágján keresztül.

Újra felnéztem a srácra, akit szoptam. Nem bánt velem kíméletesen, fejem megragadva, ütemesen dugta a számat, miközben a fémbilincs kattogva verődött neki a vascsőnek. Úgy éreztem, a csávó birtokba vesz, kölcsönbe, és abban az érzésben, hogy csak meg akarja kefélni a számat a pasim előtt, majd szimplán továbbáll, volt valami baromira izgató.

Hazudnék, ha azt mondanám, nem tetszett a pasi. Nem lehetett kifogásom ellene, s ezt valószínűleg Gábor is megérezte; hisz mindent beleadva próbáltam neki örömet okozni, úgy szoptam a farkát. Egy kicsit úgy éreztem, ezzel egyben bosszút is állhatok barátomon, aki egoizmusával rángatott bele engem és magát is ebbe az egészbe. Hát akkor most nézze végig, ahogy kielégítem ezeket az idegen srácokat a számmal.

Amikor először felengedte a fejem a csávó a szerszámáról, s egy kis levegőhöz jutottam, Gábor felé sandítottam, aki – bár kezével eltakarta arcát, és egyhelyben toporgott – láttam, hogy ujjain át felém les. Nagyra nyitottam a szám, s félmosollyal ajkaimon kaptam be újra az idegen farkát, úgy gurguláztam dákóján.

Az a helyzet, hogy Gábort sosem szoptam így, talán mert nem akartam, talán mert így hozta a helyzet. De most az idegen péniszét tövig nyeltem, és ütemes mozdulatokkal szopkodtam, nyelvemet is használva.

- Kurva jól szopik a csajod – jegyezte meg a fiú, miközben szám épp tele volt farkával. Tövig bevettem neki, s hogy megmutassam, mit tudok, néhány másodpercig próbáltam tartani a pozíciót. Kissé büszkének éreztem magam a bók miatt, s közben barátom felé sandítottam, aki már nem takarta el arcát kezével, hanem öklét rágva, kellemetlenül nézte az aktust.

Valószínűleg meglepetésként érhette, hogy egyszercsak sperma kezd kifelé csorogni ajkaim közül, hisz engem is hirtelen ért a dolog. Mindenféle előjel nélkül élvezett a számba az idegen, s ondójának egy részét kénytelen voltam lenyelni, másik részét pedig kifolyattam szám szélén.

Miután a srác elélvezett, hátrábblépett, s én a maradék fehér lét is kicsorgattam a számból. Szexi látvány lehettem, mert mind az idegen fiúk, mind a pasim mereven bámulták kifejezéstelen arcomat, mindeközben pedig a második férfi már lépett is felém, farkát elővéve, aki pedig már túl volt rajtam, a pasim mellé lépett, hogy vigyázzon rá.

- Ti sem fogjátok sokáig bírni, nagyon jól csinálja – mondta a kielégült fiú a haverjainak. Puncim nedvesedni kezdett, s már tagadhatatlanul élvezni kezdtem, ahogy ki vagyok szolgáltatva az izmos fiúknak, s ők egymás után veszik birtokba a számat a pasim szeme láttára.

Szám nagyra nyitottam, hisz a másodiknak is elég méretes volt a pénisze, s hagytam, hogy betolja a farkát, miközben a barátom szemeibe néztem. A második srác még durvább volt velem, fel-alá rángatta fejem a farkán. Felnéztem rá, tüzes pillantásom pedig még jobban felbátorította, hisz úgy kezdte el dugni a számat, mintha csak egy női nemi szerv lenne. Tekintetemmel próbáltam a fiút még jobban felingerelni, azt akartam, hogy keményen megszopasson, Gábor pedig ezt végignézze.

- Basszátok meg – hallottam egyszercsak barátom hangját, ahogy panaszosan, síró hangon káromkodik.

A második srác amilyen durván kefélte a számat, olyan gyorsan élvezett el, ám ő az arcomat vette célba. Sűrű spermáját egy ordítás közepette végigfolyatta arcomon, ami pedig az ajkaimra jutott, a számba lapátoltam nyelvemmel, úgy téve, mintha csak száraz ajkaimat nyalnám meg, majd nyeltem egy nagyot, és feltornásztam magam guggoló állásba, hisz az izgatottság bármennyire is úrrá lett rajtam, azt azért éreztem, hogy térdeimnek egyre kényelmetlenebb a póz.

Közben találkozott a tekintetem Gáboréval, aki már nem toporgott, csak egy helyben állva figyelte ondóval összemázolt arcom. Bosszúálló, szenvedélyes pillantásom barátom szívébe fúródhatott, mert kétségbeesett tekintettel kezdte ingatni fejét, én azonban jéghidegen fordítottam el arcom a harmadik srác irányába, s nagyra nyitottam szám, nyelvem pedig kidugtam, hogy lássa, mennyire készséges vagyok, pedig ő még csak az övét kezdte el kicsatolni, miközben elém magasodott.

Fél szemmel láttam, hogy barátom elképedve bámul rám, szája kinyílik. Csodálkozó tekintete mögött valószínűleg azon gondolat lappanghatott, micsoda egy kurva lettem néhány perc leforgása alatt. Én pedig megdöbbent barátom előtt térdelve épp tövig nyeltem az idegen srác eres farkát.

A számból kicsurgó nyál combjaimra folyt, miközben a harmadik fiú szopatott, ám nemcsak farkához volt szerencsém, hisz miközben dugta a számat, egyszercsak azt éreztem, hogy kezével kigombolja rövidnadrágom, lehúzza sliccem, majd egy merész mozdulattal bugyimba nyúl.  

- Hé… – szólalt meg Gábor, de csak egy halk, gyenge tiltakozásra telt tőle, amit a fiúk meg se hallottak.

Közben a fiú kihúzta nadrágomból az ujját, és röhögve mutatta fel a bizonyítékot barátainak és a barátomnak.

- Úgy látom, élvezi a barátnőd – majd a következő mondatát már hozzám intézte: - Tetszik, igaz?

Nem reagáltam, csak szoptam tovább serényen a fiút, barátom pedig ezek után már nem szólt semmit. Letaglózta a fiú kijelentése, bár rajtam is láthatta az odaadást.

A harmadik pasi bírta a legtovább. Mielőtt rámélvezett volna, kinyitottam neki a számat, hogy belespriccelhessen. Gáborra néztem, miközben a számba fogadtam nedvét. Még akkor is a szemeibe bámultam, amikor jól megforgattam számban az idegen spermáját, majd lenyeltem azt. Már jóval elfogadóbbnak láttam barátom tekintetét, de a féltékenység és a düh még mindig sütött belőle.

Szívem hevesen kalapált, miközben az utolsó fiú is felhúzta nadrágját, én pedig végigjártattam rajtuk szemeimet, búcsúzóul, és ők is visszanéztek rám.

- Köszönjük a szíves fogadtatást – mondta a pasi, aki először megszopatott, majd kilépett a helyiségből.

- Látod, nem volt ez olyan rossz. Kell a barátnődnek is a változatosság – veregette vállon a második fickó a barátomat.

- Fasza csaj. Ne hagyd elmenni – vetette oda a harmadik.

Én ajkaim beharapva néztem a srácok után, szinte vágyakozva. Majd felpillantottam Gáborra.

- Te rohadt kurva – sziszegte ő.

A pasim könnyek között lépett elém. Állt a farka, mikor elővette. Nem tudtam eldönteni, hogy most rám dühös, magára, a fiúkra, vagy valami mást érez. Gecis számba nyomta a farkát.