- Szerinted szopik annyira jól, hogy megéri életben hagyni? – kérdezte az idősebb katona fiatalabb, húsz év körüli társától, aki egy perccel azelőtt halálos lövést adott le a nő férjére.

A nő a katonák vizslató szemeit látva kétségbeesetten, könnyes szemekkel tekintett fel rájuk, miközben a fiatalabb fiú válaszolt:

- Nem is tudom. Nem vagyok benne biztos, hogy annyira ügyes lenne – fegyverét a harminchat éves nőre szegezte, aki zihálva, szipogva, de egy szót sem szólva várta sorsát.

Natalyanak fél perce volt arra, hogy elbújtassa tizennyolc éves lányát, s jobb ötlet híján a pincébe vitte le őt, amit óvóhelyként is használtak, s ráparancsolt, hogy csak akkor bújjon elő, ha ő megy le érte, vagy már egyáltalán nem hall hangokat odafentről.

- Tegyünk egy próbát – szólalt meg az öreg. – Vedd le a ruháidat.

A nő, remegve a sokktól, lassú, automatikus mozdulatokkal kezdte lehántani magáról felsőjét, s a rá szegeződő gépfegyverek meggyőzték arról is, hogy folytassa a vetkőzést, s nadrágját is lehúzta magáról. Fekete melltartóban és bugyiban parancsolták térdre, majd az idősebb, nadrágját kicsatoló férfi ágyékára meredt, miközben a katona farka a szemei elé tárult.

Ugyanaz a farok volt, amit az előző éjszaka látott az ablakon keresztül, mikor kacér tekintettel vizsgálta a maszturbáló, öreg bakát, miközben férjét orális örömökben részesítette.

- Gyere, szopjad, te kurva, ha már felizgattál. Tudom, hogy ezt akarod.

Nem volt ideje gondolkodni, s a túlélési ösztönei arra sarkallták, hogy bekapja a férfi petyhüdt, szőrös farkát, s miközben az eltűnt a szájában, és szopni kezdte, a ház előtt vérben fekvő férje, Artem jutott eszébe, kinek farka legutóbb tegnap járt a szájában.

A fiatal katona közben elővette farkát, és simogatni kezdte, miközben figyelte a fiatal asszonyt, ahogy kéjes örömökben próbálja részesíteni társát, majd ütemesen maszturbálni kezdett.

A nő nem jött ki a gyakorlatból, de tiltakozása jeléül ügyetlenül, tétován és fogazva vette be a katona farkát, amit a férfi morcosan tapasztalt, s Natalya vállait lökdösve adta tudtára, hogy nyissa nagyobbra a száját, végül egy morgás kíséretében eltaszította magától a nőt, s rászegezte fegyverét.

- Megdöglesz, te kurva – jelentette ki, ám ekkor a fiatalabb katona ellökte a férfi fegyverét, majd Natalya elé állt kigombolt nadrággal, s egy szó nélkül merev farkára húzta a nő száját.

Natalya nyögdécselve vette be a jóval nagyobb dorongot, az orosz katona pedig a nő torkára próbálta préselni méretes farkát, ám Natalya hiába próbálkozott, kis szája nem volt elegendő ahhoz, hogy az orosz katona kényelmesen tövig dugja péniszét a nő ajkai között. Pedig a feleség mindent megpróbált, könnyáztatta arca meg-megrándult a próbálkozástól, s taknya-nyála egybefolyt, miközben fuldokolva igyekezett nyelni minél többet a fiú farkából.

A fiatal fiú egy-egy pofonnal adta Natalya tudtára, hogy nem ez az, amit vár tőle, miközben idősebb társa egy vodkásüveget előhalászva jókorát kortyintott abból, majd durva hangon ráparancsolt társára:

- Lődd le.

Natalya tiltakozva engedte ki a fiú farkát szájából, majd rimánkodva állt fel, s mialatt a két gépfegyver csöve rászegeződött, s a katonák a ravaszra helyezték ujjaikat, ő lehúzta magáról bugyiját, s az égre esküdött, hogy úgy dugják meg, ahogy csak akarják, és megpróbál minden lehető módon a kedvükre tenni.

A nő arca a pince bejáratának faajtaján csattant, ahogy durván nekilökte őt a fiatalabb katona, s miközben Natalyát egyik kezével az ajtóhoz szorította a fiú, másik tenyerébe beleköpött, s makkján elkenve a köpetet, hatalmas farkát a nő vaginájához igazította a katona.

Natalya lánya az ajtó másik oldalán hallgatózott, s ijedten kapta el fejét, mikor meghallotta az ajtónak vetődő testet, majd halkan felsikoltott, mikor meghallotta édesanyja nyögéseit, miközben az orosz katona kefélni kezdte őt hátulról méretes farkával. Polina saját száját befogva próbált csendben maradni, mialatt anyja teste ütemesen az ajtóhoz ütődött, a lánynak pedig kétsége sem maradt afelől, mit csinálnak épp vele.

Gumi nélkül, pőrén helyezte farkát a fiatal katona az érett nőbe; egyáltalán nem törődtek a biztonsággal, hisz tudták: miután jól elszórakoztak vele, úgyis le fogják lőni. Natalya, amint megérezte a fiú hatalmas farkát szűk járatában, úgy érezte, a világ is elkezd vele forogni. Egyrészt fájdalmat érzett, másrészt pedig nem volt még dolga ekkora mérettel, s mialatt a fiú a nő csípőjét megragadva ütemesen, durván baszta őt, s fejét az ajtónak nyomta, a puncijába tövig hatoló hímvessző olyan érzéseket keltett benne, amit jobbnak látott elnyomni. Iszonyat bűntudat mardosta, miközben nyögései fokozódtak, s azt érezte, hogy az orosz katona egészen a méhéig löki farkát. Tiltakozni szeretett volna testének reakciói ellen, s miközben az udvaron fekvő, vérben fagyva fekvő férjére, Artemre gondolt, puncija nedvesedni kezdett, s ahogy a fiatal katonának is egyre kényelmesebbé vált az eleinte száraz vaginájú nő kefélése, amint könnyebben csusszant be farka Natalyába, fokozta a tempót, aminek következtében a nő szemei kéjtől elnehezülve meredtek a fiú falnak támasztott gépkarabélyára, s nagyot nyelve tudatosította magában, hogy az orosz katona orgazmusközeli állapotba kergeti őt, az idősebb férfi pedig vágyakozó szemekkel vizslatta a nő meg-megrezdülő, formás popsiját.

Polina hitetlenül rázta fejét az ajtó másik oldalán, s mialatt édesanyját a katona rendíthetetlenül kefélte, jobbnak látta segítségért folyamodni. Nem szerette volna megvárni, amíg rátörik az ajtót, s jobb esetben vele is csak ugyanazt teszik, mint anyjával, így a pince mennyezetéhez közel elhelyezkedő kisablakhoz osont halkan, s óvatosan a szűk nyílás alá kezdett pakolni néhány dolgot, hogy aztán fel tudjon rájuk mászni, s kimászhasson a szabadba. Hogy onnan hova futna tovább, még nem tudta, de abban biztos volt, hogy anyja parancsa ellenére sokáig nem maradhat itt.

S miközben édesanyja nyögései egyre hangosabbakká váltak, a katona pedig eszeveszetten kefélte Natalyát, s vigyorogva, élvezettel figyelte a nő kéjes sikításait, Polina egy dobozt csúsztatott az ablak alá, majd rá még egyet helyezett a lehető leghalkabban, végül feltápászkodott az ablak alá helyezett tárgyakra, s ahogy a dobozra állt, és már épp nyúlt az ablak kilincse felé, a félig üreges tárolódoboz beszakadt alatta, bal lába pedig egy hatalmas huppanással süppedt bele, s miközben szíve a torkában dobogott, az ajtó felé figyelt, majd próbálta minél gyorsabban kiszabadítani lábát, ami a dobozba szorult.

Natalya épp abban a pillanatban ért a csúcsra, mikor Polina beszakított a dobozt a pincében, a katonák pedig egymásra néztek, mikor a zajt meghallották. A fiatal fiú kihúzta farkát a félig aléltra kefélt nőből, majd a falhoz nyomta őt, miközben kezébe vette gépfegyverét, társa pedig az ajtóhoz lépett, aminek az imént még a nőt támasztva kúrta Natalyát az orosz katona.

Natalyában lassan tudatosult, hogy az idősebb férfi épp a pince ajtajának kilincsét igyekszik lenyomni, s ijedt szemekkel próbált szabadulni a fiatal orosz katona kemény kezei közül, ám esélye sem volt, ráadásul a fejéhez szegeződő fegyver csöve is meggyőzte arról, hogy bár legszívesebben mindent odaadna azért, hogy a férfi ne nyisson be azon az ajtón, most jobb lesz nyugton maradni.

- Ne mozdulj – a fiatal fiú, Dmitrij hangja késszúrásként hasított belé, miközben az idősebb férfi lenyomta a kilincset.

Fegyverével pásztázott körbe a férfi, miközben óvatosan haladt lefelé a lépcsőn, fokról fokra, Natalya pedig lihegve, kétségbeesetten figyelt, hallgatózott, mi fog történni a pincében.

Vadim körbenézett, s miután végigvizsgált mindent, nyugtázta magában, hogy valószínűleg valamilyen kéretlen kisállat okozhatta a zajt, s visszafordult a lépcső felé, majd megindult újra a ház irányába. Natalya megnyugodva sóhajtott fel, miközben Dmitrij gyanúsan méregette az egy szál melltartóban reszkető nőt, hiszen úgy tűnt, nagyon nem szerette volna, ha társa lemegy a pincébe.

Ekkor Vadim a lépcső felső fokain állva újból zajra lett figyelmes; ezúttal a zaj egyenesen a kisablak alatt lévő egyik, nagyobb kartondobozból szűrödött ki.

Ahogy felhasította a doboz tetejét, s megpillantotta a benne kuporgó fiatal lányt, arca mosolyba rándult, s a sikoltozó Polinát a hajánál fogva rángatta ki, majd fel a lépcsőn, miközben anyja félelemmel eltelve figyelte, amint lánya megjelenik az ajtóban. Egy gyors, kétségbeesett pillantást vetett Natalyára Polina, mielőtt Vadim becsapta volna mögötte a pince ajtaját, s a farmersortot és piros rövidpólót viselő lányt az ajtóhoz nyomta, anyja pedig méterekről figyelte őt.

- Őt hagyják békén, kérem – kérlelte a férfiakat a nő. – Tegyenek velem bármit, amit akarnak, őt engedjék el.

Vadim azonban rá sem hederített Natalyára; nyálcsorgatva figyelte a fiatal lányt, s miközben egyik kezével fegyverét szegezte rá, a másikkal felgyűrte a lány pólóját, s izmos hasfalát kezdte el tapogatni. Polina kérlelő tekintetet vetett anyja felé, miközben szemében könnycseppek jelentek meg, Natalya pedig tehetetlenül nézett lánya szemeibe, s közben tovább próbálkozott.

- Kérem, itt vagyok én. Tegyenek velem, amit akarnak. Csak őt engedjék szabadon.

- Te hazug ribanc – jelentette ki Dmitrij. – Azt mondtad, csak a férjed és te vagytok itthon.

- Ne…nem – ingatta fejét a nő, miközben a katona a fejéhez szegezte fegyverét.

Vadim arcán széles vigyor jelent meg, miközben kigombolta a lány farmersortját, majd lehúzta cipzárját, s kezével benyúlt a fiatal lány bugyijába, amitől Polina felsóhajtott, amint hozzáért a férfi ujjaival szeméremdombjához, majd lejjebbvándorolt, s csiklóját kezdte el durván masszírozni, amitől a lány felkiáltott.

- Hagyják békén, kérem – kérlelte a férfiakat most már jóval halkabban Natalya, miközben Dmitrij az ajkait nyalogatva tekintett végig a harminchat éves nő testén, akinek nemrég okozott egy hatalmas orgazmust, s ujját a ravaszra helyezte.

Vadim közben lerángatta a lányról rövid farmernadrágját, majd egy gyors mozdulattal bugyiját is lerántva terpeszbe állította a lány combjait, aki reszketve a félelelemtől bámult anyjára, miközben arcán könnycseppek gördültek végig.

Amint az idős férfi ujjai a puncijába hatoltak, a tizennyolc éves lány lehunyta szemeit. A katona két ujját dugta be a lány vaginájába, s vadul ujjazni kezdte Polinát, miközben anyja elkerekedett, kigúvadt szemekkel figyelte, mit művel a kegyetlen férfi egyetlen gyermekével.

Natalya görcsösen zokogva nézte, amint egyetlen lányát ujjazzák az oroszok, s miközben Dmitrij a fejéhez nyomta karabélya csövét, és meghúzni készült a ravaszt, Polina kinyitotta szemét; sírva nézett anyjára, miközben Vadim letérdelt a lány elé, s durva nyelvével eszeveszetten nyalni kezdte a fiatal lány csiklóját, miközben jobb kezével farkát markolászta.

Polina ujjai ökölbe szorultak, s összeszorított fogakkal tűrte, hogy a férfi nyelve undorodó érzéseket keltsen be, majd az ajtónak nyomott testtel kissé felnyögött, amint a katona technikája kezdett kellemessé válni, és ziháló mellkassal vette tudomásul, hogy az ellenség, és egyben apja gyilkosa élvezetet akar okozni neki.

Anyja kimerevedett szemekkel, hitetlenül bámulta lánya kéjes, elnehezülő tekintetét, s ahogy Polina könnyei kezdtek felszáradni, s a lány kezdte élvezni, ahogy a férfi nyalja őt, Dmitrij meghúzta a ravaszt. Natalya teste élettelenül csuklott össze, vérfoltot hagyva a falon.

Polina rémült tekintettel figyelte halott anyját, miközben mozdulni nem mert, a férfi pedig rezzenéstelenül nyalta őt tovább, s hiába próbált ellenállni, puncija nedvesedni kezdett, s halkan nyögdécselt, miközben Dmitrij feléje közelített még mindig merev farkával, ami nemrég még édesanyja vaginájában járt.

- Jól nedvesítsd be a punciját – vetette oda a fiatal fiú. – Mert úgy meg fogom baszni, hogy utána napokig nem fog tudni járni.